A boxfalon elhelyezett, látszólag jelentéktelen ragasztócsíkok segítenek a DTM-csapatoknak elkerülni az „Unsafe Release” eseteket: Hogyan működik ez a kifinomult rendszer?
A DTM a Norisringen nagyobb távolságot írt elő a boxkiállási állomások között, hogy megelőzze az „unsafe release” eseteket és az ütközéseket a boxutcában. De maguk a csapatok is találtak módszereket arra, hogyan védhetik meg magukat az „unsafe release”-től – méghozzá okos jelölések segítségével.
Már a Lausitzringen is számos fényvisszaverő csíkos matrica tűnt fel, amelyeket a szerelők számára jól láthatóan helyeztek el a boxutca szélén – a felső részen a DTM-csapatokéi, az alsó részen pedig az ADAC GT Masters-csapatokéi. De hogyan működik ez a rendszer a részletekben?
„A lollipopos ember referenciapontokat határoz meg” – magyarázza Steve Buschmann, a Mercedes-AMG Team Winward csapatmenedzsere. „Ezek azok a matricák, azok a szalagok, amelyeket a boxfalra helyeznek el.”
A csapat határozza meg az „unsafe release” folyosót
Buschmann szerint a két jelölés elhelyezésének helyét pontosan kiszámítják. „Meghatározzunk egy sávot, amelyen belül a lollipopnak alul kell lennie” – folytatja a csapatmenedzser. „Ezen a sávon belül normál kiadás esetén garantált, hogy kihajtáskor belehajtunk abba az autóba – és ezt a sávot jelöljük meg.”
Ez azt jelenti: ha a közeledő versenytárs járműve az első és a második jelölés között tartózkodik a boxutcában, a saját jármű elengedése a Winward-számítás szerint garantáltan veszélyes kihajtást jelentene. Méghozzá a DTM-kritériumok szerint.
Mivel ez a versenysorozat az egyetlen a világon, ahol a Fast Lane nem élvez elsőbbséget, ha egy autó a boxkiállás utáni elinduláskor, a Working Lane és a Fast Lane közötti fehér vonal átlépésekor teljes mértékben előrébb van.
Miért nem jelzi a lollipop, mikor indul el a versenyző?
És még valami fontos: az úgynevezett „Car Controller” a lollipopjával kizárólag arra szolgál, hogy jelezze a versenyzőnek, mikor jelentené az elindulás „unsafe release”-t. „Ezért mi „Traffic Manager”-nek is hívjuk” – mondja Buschmann.
A lollipop tehát csak akkor van leengedve, ha egy másik jármű az Unsafe Release-folyosóban tartózkodik. Nem pedig arra szolgál, hogy jelezze a pilótának, mikor induljon el, hiszen a pilóta látja a boxcsapatát, és a sűrített levegős dugattyúk által kiváltott autó leereszkedéséből egyébként is érzékeli, mikor ért véget a megállás, és mikor adhat gázt.
„Ez a rendszerünk legnagyobb előnye”
De hogyan számítja ki a Winward-csapat a folyosó két pontját? „Ezt viszonylag könnyen ki lehet számolni a pilóták átlagos reakcióidejének figyelembevételével, hiszen minden elengedés más és más” – magyarázza Buschmann. Vannak azonban olyan csapatok is, amelyek ebben a tekintetben a határokig mennek.
„A végsőkig el lehetne menni azzal, hogy pontosan erre a biztonságtalan elengedési pontra számoljuk ki, amikor az autó átlépi a vonalat. Ez azt jelenti, hogy a lollipopot mindig felhúzva hagyjuk, kivéve azt a rövid pillanatot, amikor ez az átfedés bekövetkezik, és az autó átlépi a vonalat. Néhány csapat így csinálja. Mi azonban inkább a biztonságra szavazunk.”
Így a Winward-csapat elkerüli azt is, hogy két autó párhuzamosan haladjon a boxutcában. „Ez a rendszerünk legnagyobb előnye” – mondja Buschmann nem kis büszkeséggel. Az „unsafe release”-eket azonban a Mercedes-AMG-csapatnál sem lehet teljesen kizárni.
„Mint már említettem, ezek átlagértékek” – mondja. „Ha az autó leáll, és a pilóta elaludik – vagy a kuplung nem működik, vagy bármi más történik –, akkor mindennek annyi.”
