A távoli lövésekből születő gólok a 2026-os világbajnokságon egyáltalán nem ritkaságok – de mennyire segíti elő ezeket az új világbajnoksági labda? Egy ázsiai tanulmány meglepő eredményeket hozott napvilágra.
Ez egy olyan világbajnokság volt, amely sokak számára a távoli lövésekről maradt meg az emlékezetben. Ez valószínűleg az akkori labdával is összefüggésben állt: a 2010-es világbajnokságon a kiszámíthatatlan „Jabulani” felkavarta az indulatokat.
Mindenhol bírálatok övezték, az edzők, a játékosok és a kapusok körében egyaránt. „Ez a labda a legrosszabb, amit életemben valaha láttam” – dühöngött az akkori angol szövetségi kapitány, Fabio Capello. „Nem tudunk hozzászokni” – mondta Lionel Messi. A spanyol kapus, Iker Casillas pedig egyenesen „kiszámíthatatlan jellegűnek” minősítette a labdát.
És mi a helyzet a jelenlegi világbajnoki labdával? Úgy tűnik, ennek is megvannak a maga sajátosságai, amint azt a dél-koreai és japán tudósok „A FIFA világbajnokság Trionda labdájának orientációfüggő légellenállási válsága és repülési viselkedése” című tanulmánya is mutatja, amelyet a Guardian összefoglalt.
A tanulmány szerint a kutatók hat különböző szögből lőtték át a labdát egy szélcsatornán, hogy megmérjék az aerodinamikai erők hatását rá. Az eredmény: függetlenül attól, hogy hol találták el a labdát – amint elérte egy bizonyos sebességet, a sebessége még egyszer megnőtt.
A Szöuli Női Egyetem és a Tsukuba Egyetem kutatói ezt az úgynevezett „Drag Crisis” hatásnak tulajdonítják. Ez akkor jelentkezik, amikor egy a levegőben repülő tárgy eléri azt a pontot, ahol a körülötte áramló levegő sima állapotból turbulenssé válik. Ha az áramlás turbulens, akkor megzavarja a mozgó tárgy mögötti légellenállást, ami miatt az gyorsabban haladhat.
Egy labda, amely gyorsul, ahelyett, hogy lassulna? Ez természetesen problémát jelenthet a kapusok számára.
Főleg, hogy a kutatók szerint ez a jelenség a labda repülési pályáját is befolyásolja. A hatások azonban csekélynek tűnnek. Mindenesetre eddig nem volt olyan kollektív felháborodás, mint annak idején, a 2010-es világbajnokságon. A FIFA szerint a labda mindössze négy mezőből álló felülete egyébként is inkább „olyan felületet hoz létre, amely optimális repülési stabilitást biztosít azáltal, hogy elegendő és egyenletesen elosztott légellenállást garantál, miközben a labda a levegőben repül”. A gyártó, az Adidas előzetesen kijelentette, hogy a Trionda 300 laboratóriumi teszteken esett át, és a kialakításának célja „jobban előre jelezhető repülési pálya” biztosítása.
33 távoli lövésből született gól a csoportkör után
A tény az, hogy a távoli lövés specialisták a 2026-os világbajnokságon csúcsformában vannak. Ha megnézzük az elmúlt hat világbajnokság csoportkörét, még soha nem született ennyi távoli lövésből származó gól (33 gól/0,46 mérkőzésenként). A második helyen a 2010-es világbajnokság áll (27/0,42), de Dél-Afrikában a távoli gólok aránya az összes gólhoz viszonyítva magasabb volt, mint a jelenlegi világbajnokságon (18,6 százalék szemben 15,3 százalékkal). A gólok puszta száma természetesen annak is köszönhető, hogy ezúttal 72 mérkőzést játszottak le 64 helyett.
Messi mindkét világbajnokságon részt vett, és az argentin továbbra sem fogja a Jabulani után sírni – a hatszoros világbajnoki résztvevőnek Dél-Afrikában egyetlen távoli lövésből szerzett gólja sem sikerült. Összességében azonban már hétszer talált be távolról, senki sem szerzett több gólt a 2006-os világbajnokság óta (a második helyen Kylian Mbappé, Diego Forlán és David Villa állnak, mindhárman három-három góllal). A 2026-os világbajnokság első három mérkőzésén Messi egyedül háromszor is sikeresen lőtt távolról.
