A kritika hullámától az elismerésig: az eSport 2026-tól közhasznúvá válik. Dr. Oliver Daum az eSporttal folytatott beszélgetésében elmagyarázza, mely paragrafusokat módosították és mely bizonytalanságok maradnak fenn.
Amikor a 2025-ös adótörvény-módosítás első tervezetében először megjelent a „eSport bevezetése új közhasznú célként” passzus, nem volt nagy öröm – pedig ez hatalmas lépés volt. Végül is a politika hét éven át nem teljesítette ígéretét.
Dr. Oliver Daum ügyvéd az eSporttal folytatott beszélgetésében elmagyarázza, miért esett mégis kritika a törvényre: „Az első tervezet túl szigorú leírást tartalmazott az eSportról. Például a „számítógépen vagy játékkonzolon” feltétel azt jelentette, hogy mobil játékokban vagy más hardverekkel játszott játékokban, amelyek nem számítógépek vagy játékkonzolok, nem lehetett volna közhasznú eSportot űzni.”
További vitapont volt az a passzus, amely szerint azok a játékok, „amelyekben a nyers erőszak, például emberek megölése, valósághűen szimulálva vagy tolerálva van”, kizártak. „Ez egy nehezen megfogható kritérium volt, amely mindent vagy semmit jelenthetett” – mondja Dr. Daum.
Bizonyos szakágak kimaradnak
A tervezet a közeledés helyett inkább távolságot sugallt. Annál meglepőbb volt a néhány nappal később bekövetkezett fordulat: az eSport 2026-ban közhasznúvá válik. Ennek alapját néhány módosítás képezi a tervezetben, többek között a definícióban. Ez azonban Dr. Daum számára továbbra is problémás.
Mivel csak a számítógépes és videojátékokról van szó, az olyan projektek, mint az Excel Esports, továbbra is kiesnek a rendszerből. Az újonnan választott megfogalmazás azonban reményt ad: a törvényhozó most már leírja, „hogyan kell értelmezni az eSportot, és nem azt, hogy hogyan definiálják”.
Ezzel a megfogalmazással a törvényhozó hátsó ajtót szeretne hagyni magának, hogy szükség esetén reagálhasson a változásokra. „A törvényhozó definíciója inkább négy különböző értelmezési lehetőség egyike, hogy hogyan kell érteni az olyan normákat, mint az adótörvénykönyv 52. paragrafusa. Tehát elképzelhető, hogy az elkövetkező években létrejön egy kötelező érvényű definíció, amely eltér a törvényhozó által megadottól.”
Függőben a lövöldözős játékok?
A Shooter körül is továbbra is sok kérdés marad nyitva, bár ebben a bekezdésben is voltak módosítások. A jelenlegi törvénytervezetben most így szerepel: „Az USK (Unterhaltungssoftware Selbstkontrolle, szórakoztató szoftverek önellenőrző szervezete) által korhatárral nem ellátott játékok, valamint az erőszakot dicsőítő tartalmú számítógépes játékok nem összeegyeztethetők a közjó előmozdításának elvével.”
Dr. Daum szerint azonban a helyzet továbbra is homályos: „Ha szervezetek olyan játékokat kínálnak, mint a CS2 vagy a Fortnite, előfordulhat, hogy az adóhivatal megtagadja a közhasznúság elismerését, mert jogi értelmezése szerint ezek „erőszakot dicsőítő tartalmak”. A legrosszabb esetben ez utólagos adóbehajtáshoz vezethet. Biztos vagyok benne, hogy bírósági eljárások indulnak majd annak kérdésében, hogy bizonyos címek erőszakot dicsőítő tartalommal rendelkeznek-e.”
Hogy ez mennyi ideig húzódhat el, azt egyértelműen leírja: „Ha bírósági eljárás indulna ebben a kérdésben, akkor előfordulhat, hogy például a hamburgi pénzügyi bíróság másképp válaszol erre a kérdésre, mint a bajor pénzügyi bíróság. A pénzügyi bíróságok nem kötelesek betartani a többi pénzügyi bíróság döntéseit. Csak akkor lenne ténylegesen kötelező érvényű a döntés, ha a müncheni szövetségi pénzügyi bírósághoz fordulnának ezzel a kérdéssel. De évek telhetnek el, mire a szövetségi pénzügyi bíróság ítéletet hoz ebben a kérdésben.”
Ennek megfelelően az ügyvéd egy tippet is ad: „Azok számára, akik több e-sportágat kínálnak, gyakorlati szempontból ajánlatos, hogy a kérelem benyújtásakor feltüntessék a különböző e-sportágakat. Így az adóhivatal előre nyilatkozhat arról, hogy bizonyos sportágak esetleg kizártak-e a közhasznúságból.”
