A Forma-1 2021 óta költségvetési felső határt alkalmaz, amely jelenleg 215 millió amerikai dollár, plusz egyéb kiadások
Christian Horner, a Red Bull korábbi csapatfőnöke felszólította a Forma-1-et, hogy emelje meg a jelenleg 215 millió dolláros költségkeretet. Állítása szerint a csapatok évről évre „500 vagy 600 millió dollárt” költenek a költségkorlát ellenére is.
2021 óta a Forma-1 költségkerettel működik, amely korlátozza, hogy egy csapat mennyit költhet egy szezonban. A határ kezdetben 145 millió amerikai dollár volt, majd végül 215 millió amerikai dollárra emelték.
Ez a 215 millió amerikai dollár azonban nem fedezi egy Forma-1-es csapat minden egyes kiadását. Például nem tartoznak ide a versenyzői szerződések, a versenyzőkön kívüli három legjobban fizetett alkalmazott fizetései, az utazási költségek és a marketingkiadások.
Számos további tétel szintén nem tartozik ide. Ezen felül külön, 190 millió amerikai dolláros költségvetési felső határ vonatkozik a hajtásegységekre. A költségek ezért a csapatok rekordmagas értéke ellenére is továbbra is hatalmasak maradnak.
Horner, akinek korábbi Red Bull-csapata 5 százalékkal túllépte a 2021-es határértéket, és emiatt 7 millió amerikai dolláros büntetést, valamint a szélcsatorna- és CFD-tesztek 10 százalékos csökkentését kapta, ezért felszólítja a Forma-1-et, hogy gondolja át a rendszert.
„Az első években először meg kellett szokni ezeket a szabályokat” – mondja az Autosportnak, és kifejti: „Azok a dolgok, amelyek miatt abban az első évben szankcionáltak minket, ma, vagy akár már a második évben sem jelentettek volna problémát.”
„Úgy gondolom tehát, hogy a szabályozásban sok mindent egyértelműen rendeztek. Amit most látok, az az, hogy van egy valamivel több mint 200 millió dolláros költségvetési felső határ. De a csapatok 500 vagy 600 millió dollárt költenek” – mondja Horner.
Felső határ mindenre, kivétel nélkül?
Ezért azt követeli: „Több tételt be kellene vonni a felső határba. A motorok tekintetében átfogó korlátként jó dolognak tartom a limitet. Csak az a kérdés: milyen szinten van?”
„A Forma-1-es csapatok annyi pénzt költenek, amennyijük van. Olyan, mint egy léggömb, amelyben nincs elég levegő: ha az egyik végén belenyomsz, a levegő máshova áramlik” – magyarázza a Red Bull hosszú ideje csapatfőnöke.
„Ezért látunk ma olyan pilótabérek, amelyek jelentősen magasabbak, mint a költségvetési felső határ bevezetése előtt. Arról van szó, hogy meg kell találni a megfelelő egyensúlyt. És szerintem ma már ezek a vállalatok egyike sem termel veszteséget.”
Horner hangsúlyozza: „Még a mezőny legkisebb csapata is milliárdos vállalati értéket képvisel. Öt, hat vagy hét évvel ezelőtt még veszteségesnek tekintették volna őket.”
„Ez valódi értéket adott a csapatoknak, illetve a franchise-oknak. Ezt bizonyítja, hogy egy olyan csapat, mint a Haas vagy a Williams feljebb lépett a ranglistán” – mondta a brit.
A Williamsnél azonban nem igazán elégedettek a költségvetési felső határral. James Vowles csapatfőnök nemrég kijelentette, hogy a topcsapatok jobban profitálnak belőle, mint a mezőny többi része.
A brit úgy véli, hogy csapata korlátozott az autóval kapcsolatos kiadások és a személyzeti költségek terén, mert ezt a pénzt olyan beruházásokba fekteti, amelyek a felső határ alá esnek.
Olyan csapatok azonban, mint a Red Bull, a Mercedes és a Ferrari, már a korlát bevezetése előtt is jelentősen befektettek a létesítményeikbe. Most már a 215 millió amerikai dollárt közvetlenül a versenypályán történő beruházásokba fektethetik.
A Forma-1 korábban „mint egy lyukas vödör tele pénzzel”
Ennek ellenére a Forma-1 költségplafonja jelentős előnyökkel járt. A csapatok stabilabbak, mint valaha. A Force India volt 2018-ban az utolsó konstruktőr, amely csődbe ment. „Előtte a Forma-1 olyan volt, mint egy lyukas vödör tele pénzzel” – mondja Horner.
„Az ember addig ment, ameddig csak tudott, amíg el nem fogyott a pénz, és közben valamivel többet költött, mint amennyije valójában volt. Sok csapat jött és ment. A költségvetési felső határ bevezetésével most hatékonyság jött létre.”
„Még mindig emlékszem, mennyi fel nem használt anyagunk volt a költségvetési felső határ bevezetése előtt egy-egy szezon végén, amit soha nem szereltek be versenyautóba. Több tízmillió fontról volt szó.”
„ A szellemi tulajdonjogok miatt nem akartuk, hogy ezek bárhová is eljussanak, de megsemmisíteni sem akartuk őket. Így az alkatrészeket egyszerűen raktárakban tároltuk, tele alvázelemekkel, szárnyakkal és felfüggesztési alkatrészekkel – szinte mint egy Indiana Jones-jelenetben a „Az elveszett kincs vadászai” című filmből!”
” A költségvetési korlát miatt már nincs meg ez a luxus. Ezért sokkal szelektívebbek abban, hogy mit gyártanak, hogyan költenek el a pénzüket, és hogyan használják fel és fogyasztják el ezeket az alkatrészeket” – magyarázza Horner.
„Ez valódi hatékonyságot hozott a vállalatokba. A könyvelési osztályok ma ugyanolyan nagy szerepet játszanak a Grand Prix-győzelmekben, mint a tervezőosztályok.”
„Amikor elmentem, a könyvelési osztály pont akkora volt, mint a tervezőiroda. Hiszen a pénzügyi szabályok ma ugyanolyan fontosak, mint a sportbeli vagy műszaki szabályok.”







