A 2025-ös MotoGP-szezon eredményeinek elemzése kétségeket ébreszt azzal kapcsolatban, hogy a Ducatinak komolyan kell-e tartania az Aprilia által jelentett fenyegetést.
Az Aprilia által ebben az évben elért vitathatatlan fejlődés sok megfigyelőt és szakértőt arra a következtetésre vezetett, hogy a Ducati elmúlt szezonokban megszerzett dominanciáját most a noalei gyártó veszélyezteti.
A szezon adatainak alapos elemzése azonban arra utal, hogy a padkában sokat vitatott Ducati stagnálás nem más, mint illúzió.
Vitathatatlan, hogy a Ducati abszolút eredményei idén elmaradnak az előző szezontól. De a tavalyi szezon rekordot jelentett a vörösök számára: 19 győzelem 20 lehetségesből (95 százalék), 53 dobogós helyezés 60-ból (88,3 százalék) és 14 Grand Prix, ahol csak Ducati-versenyzők álltak a dobogón. Összességében a márka a maximális 740 pontból 722-t szerzett (98 százalék).
A most lezárult szezonban a számok nem ennyire kiemelkedőek, de nem is állnak messze tőlük: 17 győzelem 22 versenyből (77,3 százalék), amelyet négy különböző versenyző ért el. Ehhez jön még 44 dobogós helyezés 66-ból (66,6 százalék) és hét Grand Prix, amelyeken három Ducati állt a dobogón.
Végül a Ducati 768 pontot gyűjtött a lehetséges 814-ből (94 százalék). A 2024-es arány valóban csökkent, de az a feltételezés, hogy a 2025-ös statisztika jelentősen gyengébb lenne, nem állja meg a helyét, ha ezeket a számokat alaposabban megvizsgáljuk.
Valójában ez még mindig a Ducati történetének második legjobb szezonja volt. És ami döntő fontosságú: több tényező is egyértelműen befolyásolta a kis visszaesést.
Kevesebb motor és egy sérült Marquez
Két tényező különösen kiemelkedik: a Ducati nyolcról hatra csökkentette motorjainak számát, és Marc Marquez, a márka legjobb versenyzője súlyos sérülést szenvedett az indonéziai Grand Prix elején.
A már amúgy is sérült jobb karjának sérülése miatt kihagyta a szezon utolsó négy hétvégéjét. Véletlen vagy sem: az Aprilia négy győzelméből három (Ausztrália, Portugália és Valencia) pontosan ebbe a szakaszba esett.
Ugyanilyen figyelemre méltó, hogy Ausztráliáig, az első versenyig, amelyet Marquez kihagyott, a Ducati a 18 futamból 16-ot megnyert. Az egyetlen kivételek Silverstone volt, ahol az Aprilia pilótája, Marco Bezzecchi nyert Fabio Quartararo Yamaha motorjának meghibásodása után, és Le Mans, ahol az eső Johann Zarco és Hondájának egy valószínűtlen esélyt nyitott meg.
Ehhez hozzátartozik, hogy a Pramac, most a Yamaha szatellitcsapata, elhagyta a Ducatit, és ezzel – mint már említettük – két Desmosedicivel kevesebb van a mezőnyben, ami 25 százalékos veszteséget jelent.
És ez nem akármilyen negyed volt, hanem a 2024-es világbajnok csapat, amely Jorge Martinnal az említett szezonban három győzelmet és 16 dobogós helyezést szerzett, mielőtt a spanyol végül világbajnok lett.
Az Aprilia növekedést regisztrált, de ez elég lesz?
Az Aprilia viszont egy győzelemből 2024-ben (Maverick Vinales Austinban) négyre emelkedett ebben a szezonban (3x Bezzecchi, 1x Raul Fernandez). Ez az egyetlen texasi győzelem volt az egyetlen dobogós helyezés egy egyébként nehéz évben, míg az Aprilia a 2025-ös szezonban összesen tizenegyszer spriccelte a prosecco-t.
Az előző évi 302 pont (a lehetséges összpontszám 41 százaléka) 418 pontra (51,4 százalék) nőtt, ami 10 százalékos növekedést jelent. Ezzel az Aprilia a második legnagyobb növekedést érte el az összes gyártó közül, csak a Honda előzte meg.
Ez bizonyára ok a büszkeségre. De abból automatikusan azt a következtetést levonni, hogy az Aprilia most már valódi fenyegetést jelent a Ducati számára, olyan következtetés, amelyet még Bezzecchi sem von le (még).
„Szeretnénk a Ducati riválisai lenni, de minden év új történet, és semmi sem biztos. Meg kell őriznünk ezt a mentalitást, és a munkánkra kell koncentrálnunk. A Ducati lesz a favorit” – elemezte Valenciában, még mielőtt vasárnap megszerezte harmadik szezonbeli győzelmét. „Marc [Marquez] öt futammal előbb nyerte meg a világbajnoki címet, így nekem két győzelem nem elég ahhoz, hogy az ő szintjén lássam magam.”
