Giacomo Agostini két központi fejleményt bírál a modern MotoGP-ben, és azt követeli: több türelem az átigazolásoknál, valamint ismét nagyobb beleszólás a versenyzőknek
Giacomo Agostini számára egyértelmű: a modern MotoGP bizonyos területeken túlságosan eltávolodott attól, ami egykor a versenysportot jellemezte. A 15-szeres világbajnok elsősorban két fejleményt kritizál: a egyre korábban kezdődő pilótapiacot és a technika folyamatosan növekvő befolyását. A Moto.it-nek adott interjúban az olasz nyíltan beszél arról, miért lát változásra szoruló területeket mindkét témában. Agostini különösen egyértelműen fogalmaz a csapatváltások témájában. Problémásnak tartja, hogy már a szezon kezdetén spekulálnak és tárgyalnak a következő évi csapatváltásokról. „Ma mindenben túl gyorsak vagyunk” – mondja az olasz. Már a szezon elején gyakran tudni lehet, hogy egy versenyző a következő évben egy teljesen másik csapatban fog versenyezni. Ezáltal elkerülhetetlenül veszítünk valamit – mind a versenyző, mind a csapat szempontjából. Hiszen ha egy pilóta máris váltást tervez, az megterhelheti a csapaton belüli kapcsolatokat. Ugyanakkor a csapat is felveti magának a kérdést, hogy mennyire kell még intenzíven dolgozni egy olyan versenyzővel, aki úgyis hamarosan távozik.
Agostini javaslata ezért egyértelmű: „Helyes lenne legalább a szezon közepéig várni.” Csak akkor kellene hivatalosan megkezdeni a tárgyalásokat. Véleménye szerint jelenleg túl sok a pletyka. Különösen olyan versenyzők körül, mint Francesco Bagnaia, sok a spekuláció, pedig a csapatok gyakran már jól fel vannak állítva. Agostini számára ezek gyakran „tante chiacchiere”: sok beszélgetés, amelyeknek végül kevés tartalmuk van. Agostini még alapvetőbb álláspontot képvisel a motorok műszaki fejlődését illetően. Szerinte a modern királykategória mára olyan szintet ért el, ahol a technika részben túl nagy hatással van a versenyekre. „Ma túl sok a technológia” – mondja. Kívánsága: a versenyzőnek ismét nagyobb szerepet kell kapnia. Régen a pilóta tehetsége még nagyobb szerepet játszott. Példaként Agostini olyan rendszereket említ, mint a Ride-Height-Device, amellyel egy gombnyomással le lehet engedni a motorkerékpárokat, vagy automatikusan megváltoztatni a beállításokat. „Ma megnyomnak egy gombot, és minden leereszkedik” – magyarázza. Régen sok minden egyszerűen a versenyző érzésén múlt.
A rekordbajnok az aerodinamikát is kritikus szemmel nézi. A MotoGP-motorokon mára elterjedt szárnyak szerinte nem illenek a motorkerékpár karakteréhez. „Szárnyak a repülőgépeken vannak, nem a motorkerékpárokon” – mondja Agostini. Ennek fényében az olasz pozitívan értékeli a 2027-re tervezett szabálymódosításokat. Ekkor a MotoGP többek között 850 köbcentis motorokra áll át, és szigorúbban korlátozza az aerodinamikai és műszaki lehetőségeket. Ennél kevésbé döntő, hogy a motorok 850 vagy 1000 köbcentis hengerűrtartalommal rendelkeznek-e. „A közönség számára semmi sem változik” – mondja. A rajongók végül is nem a hengerűrtartalomra figyelnek. Sokkal fontosabb a versenyzésre gyakorolt hatás. A kisebb teljesítmény segíthet csökkenteni a gumikkal, a fékekkel és a kezelhetőséggel kapcsolatos problémákat. Ma sok versenyzőnek a verseny során nagyon oda kell figyelnie a gumijaira, és nem tud folyamatosan a határon menni. Pontosan ezt szeretné Agostini újra látni: „Azt a versenyzőt akarjuk látni, aki mindent belead.” Számára a motorsport abból él, hogy a pilóták olyan dolgokat végeznek, amelyeket csak kevesen tudnak, és nem abból, hogy mennyi technológia működik a háttérben.
