Az Afrikai Labdarúgó Szövetség (CAF) megfosztotta Szenegált az Afrika-kupa címétől. A szövetség most a Nemzetközi Sportdöntőbíróság elé viszi az ügyét – és ott minden bizonnyal reménykedhet.
Az, hogy végül ki vonul be a történelembe a 2025/26. Afrika-kupa győzteseként, már nem a pályán lévő játékosok kezében és lábában van, hanem a jogászokéban. Miután az Afrikai Labdarúgó Szövetség (CAF) fellebbviteli bizottsága kedd este meglepő módon helyt adott a marokkói óvásnak, és a házigazda ország javára írta ki a 3:0-s döntőt, a szenegáli labdarúgó-szövetség viszont bejelentette, hogy a Nemzetközi Sportdöntőbíróság (CAS) elé viszi az ügyet.
A CAF keddi közleményében az Afrika Kupa szabályzatának 82. és 84. cikkelyével indokolta döntését. A 82. cikkely kimondja, hogy ha egy csapat bármilyen okból visszalép a versenytől, nem jelenik meg a mérkőzésen, megtagadja a részvételt, vagy a mérkőzés szabályos befejezése előtt a játékvezető engedélye nélkül elhagyja a játékteret, akkor vesztesnek kell tekinteni, és végleg kizárják a folyamatban lévő versenyből.
Mivel a szenegáli csapat egy része a január közepén lejátszott 0-0-s döntő hosszabbításában a játékvezető Jean-Jacques Ndala Ngambo játékvezető két vitatható döntése ellen tiltakozva a játékvezető engedélye nélkül hagyta el a pályát, ez a cikk a szabályoknak megfelelően ezen a ponton alkalmazandó. A 84. cikk is kimondja: „Az a csapat, amelyik megsérti a 82. és 83. cikk rendelkezéseit, véglegesen kizárásra kerül a versenyből. Ez a csapat a mérkőzést 0:3 arányban elveszíti.”
Ndala Ngambo játékvezető tehát a szabályoknak megfelelően megállíthatta volna a mérkőzést, és a szenegáli csapat öltözőbe vonulása után Marokkó javára ítélhetett volna. Ebben az esetben Szenegálnak nem lett volna lehetősége tiltakozni. Mivel azonban a játékvezető engedélyezte a mérkőzés folytatását és befejezését, miután a szenegáli csapat visszatért, Sadio Mané csapata legalább reménykedhet a CAS előtt.
A nemzetközi szabályhatóság, az IFAB 5. szabálya például a játékvezetőnek „teljes jogkört” biztosít arra, hogy meghatározza, mi történik a mérkőzésen. Az 5.2. szabály kimondja: „A játékvezető döntése a mérkőzéssel kapcsolatos tényekről, beleértve azt is, hogy született-e gól vagy sem, valamint a mérkőzés eredményét, végleges.”
További ellentmondások adódnak abból, ahogyan a CAF ítélete született. Marokkó eredetileg fellebbezést nyújtott be a mérkőzés gólhelyzetének megállapítása ellen, de a CAF fegyelmi bizottsága január végén elutasította azt. Marokkó fellebbezett ez ellen – és most az illetékes fellebbviteli bizottság helyt adott neki. A kérdés, ami most felmerül: Lehetséges volt-e egyáltalán ez a fellebbezés
Milyen alapon hozta meg döntését a fegyelmi bizottság?
Az Afrika Kupa szabályzatának 44.1. cikke ugyanis kimondja: „A szervezőbizottság és a fegyelmi bizottság döntései ellen fellebbezni lehet a fellebbviteli bizottságnál, de a véglegesnek minősített döntések ellen nem.”
Az azonban továbbra sem világos, hogy a fegyelmi bizottság döntése véglegesnek minősült-e. A 44.5. cikkely azonban kimondja: Az Afrika Kupa döntője során a Szervezőbizottság és/vagy a Fegyelmi Bizottság minden döntése – a játékvezetők jelentései alapján hozott fegyelmi intézkedések alkalmazására vonatkozó döntések kivételével – végleges és nem fellebbezhető.
Ez felveti a döntő kérdést: a fegyelmi bizottság döntése a játékvezetői jelentéseken alapult? Ha nem, akkor a marokkói fellebbezés a 44. cikk (1) bekezdése alapján nem lett volna jogszerű. Mivel a fegyelmi bizottság döntését januárban minden további indoklás nélkül közölték, itt is sok a kérdőjel.”
A paragrafusok pontos értelmezése most a CAS kezében van. A szenegáliak tiltakozása azonban nem teljesen reménytelen.
