Thomas Müller első szezonjában a Vancouver Whitecaps csapatával máris bejutott az MLS-döntőbe. A kanadaiak meglepő fölénnyel, 3:1-re győzték le a meglepetéscsapatot, a San Diego FC-t, és most Lionel Messi vezette Inter Miami ellen lépnek pályára.
Vancouvernek nehéz feladat állt előtte a főtáblát megnyerő San Diego FC ellen, de Kaliforniában álomszerű rajtot vett. Tizenegy perc után a kanadaiak, akiknél Thomas Müller nem meglepő módon a kezdőcsapatban szerepelt, már 2:0-ra vezettek. Először Ian Pilcher veszítette el a labdát a saját tizenhatosán az erőteljesen támadó Andres Cubas ellen. A 29 éves vancouveri középpályás eddig kiemelkedő szezont fut, és ezt ebben a jelenetben is megmutatta: egy finom kettőspassz után Cubas egyedül maradt a kapu előtt, és a bal oldalon, szűk szögből, jó áttekintéssel keresztbe passzolt a második kapufához White-nak – 1:0 (8.).
Röviddel ezután Emmanuel Sabbi áttört a jobb oldalon, de lövését Pablo Sisniega kapus hárította, aki jól szűkítette a szöget. Ezután azonban furcsa dolog történt: a kipattanó labda Ali Ahmedhez került, akinek a lövését Manu Duah belső védő éppen hogy blokkolta a gólvonalon. San Diego szerencsétlenségére azonban ez csak a visszarohant és szinte kétségbeesetten ide-oda repülő Sisniega-t találta el, akinek a hátáról a labda végül a tehetetlen Christopher McVey mellett a gólvonalon túlra pattant, így 2:0 lett az állás (11.).
San Diego korán lenyűgözte a közönséget
San Diego láthatóan lenyűgözte a kettős csapás, és bár megpróbálta, nem tudta érvényesíteni magát a várt módon. Még Anders Dreyer is, aki az elmúlt hetekben és hónapokban szinte elsöpörte a ligát (19 gól és 19 gólpassz az alapszakaszban, valamint négy gól és két gólpassz a rájátszásban), halványan teljesített.
Ennek oka a kanadaiak voltak, akik folyamatosan jó nyomással győzték meg az ellenfelet, gyakran szerzett labdákat a büntetőterület közelében, és nem engedték a hazaiakat rendezett játékot felépíteni. Ali Ahmed egy szólóval kijátszotta a túlterhelt Pilchert, majd a bal alapvonalról pontosan White-hoz passzolt, aki a legrövidebb távolságból csak be kellett lőnie a 3:0-s félidei állást (45.+2).
Sisniego személyes rémálmot él át
San Diego álma, hogy a Chicago Fire után 1998-ban második csapatként megnyerje az MLS-kupát, egyre távolabb került. A félidőben beállt Hirving Lozano távoli lövése azonban Tate Johnson szerencsétlen deflektálása után pontosan egy óra elteltével Vancouver kapusa, Yohei Takaoka felett a kapuba került, és ezzel ismét izgalmassá tette a mérkőzést. A kaliforniaiaknak ezután még jó fél órájuk volt, hogy esetleg megfordítsák a mérkőzés állását.
Legkésőbb a június végi 5:3-as idegenbeli győzelem óta tudtuk, hogy San Diego képes több gólt is szerezni a Whitecaps ellen. Azon az estén azonban nem történt meg a híres futballcsoda, inkább Sisniego újabb teljesen elrontott estét élt át, amikor a 79. percben egy ellenfél kontrajáték során kockáztatta a fejét és a nyakát, és egyértelműen a büntetőterületen kívül Ryan Gauldot buktatta. Joe Dickerson játékvezetőnek nem maradt más választása, mint piros lappal kiállítani a mexikóit.
Túlerőben a Whitecapsnak már nem volt gondja a győzelemmel, és ezzel a jövő szombati (3 óra CET) MLS-döntőbe jutással. Ott az Inter Miami vár Lionel Messivel. A floridai csapat korábban 5-1-re győzött a New York City FC ellen, és a jobb alapszakasz-eredménye miatt hazai pályán játszhat.
