Szombaton az U18-as válogatott az Európa-bajnokságon Olaszország ellen kezdi meg szereplését. A gyenge felkészülés és néhány személyzeti gond miatt még sok a kérdőjel.
A német U18-as válogatott nagy nyomdokaiba lép. Alighogy egy éve a csapat a finn Tampere-ben szerezte meg a szövetség történetében első bajnoki címét, és végig dominált a pályán. Akkor már olyan tapasztalt egyetemi és BBL-játékosok is a csapatban voltak, mint Christian Anderson, Jack Kayil, Ivan Kharchenkov, Declan Duru és Hannes Steinbach, akik mindannyian esélyesek az NBA-be kerülésre. Ez a színvonal idén egyszerűen nincs meg.
Mathieu Grujicic egyértelműen a legjobb és legizgalmasabb játékos a DBB csapatában. A nagydarab csatár már az FC Barcelona színeiben is lelkesedést keltett, és a következő szezonban az Ohio State University csapatában fog pontokat gyűjteni. Néhány hónappal ezelőtt az Egyesült Államokban megrendezett „Basketball Without Borders” táborban is ő volt az egyetlen német játékos, aki kiemelkedő teljesítményt nyújtott. Utána már nem sok a remény.
Davi Remagen, a névlegesen második legjobb játékos sérülés miatt (kézsérülés) hiányzik, Julis Baumer (szalagszakadás) kiesése is fájó, hiszen a Ludwigsburg játékosa a múlt szezonban jó perceket játszott.
Ezt másoknak kell pótolniuk, elsősorban a Skyliner fiatal játékosainak, Ivan Crnjacnak és Jamie Edokának. Mindketten már a múlt szezonban debütáltak a BBL-ben, és a fiatalok között domináltak: az Európa-bajnokságon csapatkapitányként szereplő Crnjac az utánpótlás-bajnokság (NBBL) MVP-je lett, Edoka pedig az év újonca. Most a következő lépés a nemzetközi porondon is sikerüljön.
Kérdőjelek Arigbabu edző körül is
De nem csak a csapaton belül vannak kérdőjelek, az edzői stábban sem minden működik még zökkenőmentesen. A 166-szoros válogatott Stephen Arigbabu csak idén vette át az U18-as csapatot, és még csak most kezd belerázódni az új csapatába. Segít neki, hogy sok játékost ismer az U17-es csapat edzőjeként. „Ez megkönnyíti a beilleszkedést és bizalmat teremt. A játékosoknak sem kell teljesen új kapcsolatokat építeniük egymás között, ami a korlátozott felkészülési időnk miatt nagy előny” – mondta ő maga. Utolsó profi szinten töltött vezetőedzői állása azonban már néhány évre visszanyúlik (Rasta Vechta 2014/15).
A felkészülés is ennek megfelelően vegyesen alakult. Az U18-as csapat legutóbb három felkészülési mérkőzést játszott a lettországi Riga-ban, kétszer Lettország ellen és egyszer Grúzia ellen. A három mérkőzésből a DBB-csapat csak egyet nyert, bár az első mérkőzés a házigazdák ellen csak egy pont különbséggel végződött.
A legutóbbi, Grúzia elleni vereség is elkerülhető lett volna, Németország kezdettől fogva hátrányban volt, és felesleges hibákkal nehezítette meg a saját dolgát. „Túl sok védekezési hiba és a támadásban mutatkozó gyengeség vezetett végül a vereséghez. Most azt kell megtenni, hogy levonjuk a megfelelő tanulságokat, hogy egy hét múlva, az Európa-bajnokság nyitómérkőzésén Olaszország ellen a legjobb formában legyünk” – elemezte a mérkőzés után Arigbabu.
U18-EM: A DBB-nek tökéletes tornára kell törekednie
Németország nem engedhet meg magának ilyen hibákat az EM-en, a csoport nem bocsát meg sokat. A nyitómérkőzésen rögtön egy nagy falat vár a csapatra Olaszország (a 2024-es U17-es világbajnokság ezüstérmese), Izrael is veszélyes lehet a DBB-csapatra, Bulgária viszont kötelező győzelem.
A német csapat azonban így vagy úgy nem eshet ki a csoportkörben, a nyolcaddöntőben minden csapatnak esélye van a továbbjutásra a kieséses szakaszban. Itt természetesen a helyezés döntő. Gyenge csoportkör esetén már a nyolcaddöntőben vagy a negyeddöntőben nagyon nehéz feladat várhat (például Spanyolország, Szerbia vagy Franciaország).
A legutóbbi tornával vagy az U19-es világbajnoksággal ellentétben a szerbiai Belgrádban mindennek össze kell jönnie Németországnak, ha meg akarja szerezni a következő érmet. Nincs olyan sok sztárjátékos, aki egyedül dönthet a mérkőzések sorsáról. A mélység is problémát jelent, a Grujicic, Crnjac és Edoka trió mögött alig van profi tapasztalattal rendelkező játékos.
A csapatnak a nagy tornák varázsára és a legjobb játékosok kiemelkedő teljesítményére kell támaszkodnia. Arigbabu is tudja ezt: „Meggyőződésem, hogy csak akkor lehetünk sikeresek, ha csapatként lépünk fel, együtt játszunk és egymásért küzdünk. Talán egy-két mérkőzést lehet megnyerni egyéni teljesítményekkel, de hosszú távon csak a csapatmunka vezethet a sikerhez” – magyarázta.
