Nem újdonság, hogy Javier Tebas nem rajong a egyre inkább felfújt klubversenyekért. Most a spanyol liga vezetője először követeli a ligák vétójogát a status quo tekintetében.
„Minden liga beleegyezése nélkül nem szabad többé megváltoztatni a versenyeket”, „Nem akarunk további reformokat az európai versenyeken, a klub-világbajnokságon és a rendszeres világbajnokságokon mindenki beleegyezése nélkül. Látnunk kell a károkat, és azt mondanunk: elég volt!”
„A pénzalapok olyanok, mint egy torta, az elosztásnak fontos szerepe van”
Tebas elsősorban a nemzeti bajnokságokra nehezedő megnövekedett nyomásban látja a kárt: „Minden, ami a 2016-os Bajnokok Ligája-reform óta történt, elvonja a nemzeti bajnokságok helyét és figyelmét. Nem csak a játékosokról van szó, hanem az egész futball-ökoszisztémáról, a versenynaptárral és a egyre inkább differenciálódó médiajogokkal együtt.” A spanyol szakember úgy látja, hogy a médiavállalatok – legyenek azok tévécsatornák, streaming szolgáltatások vagy rádiók – hajlandóak egy bizonyos összeget fizetni. Minél több pénz folyik be az UEFA klubversenyeibe vagy a FIFA felfújt klubvilágbajnokságába, annál kevesebb marad az egyes bajnokságok számára, és ezzel a verseny alapjainak: „A közvetítési platformok pénztárai olyanok, mint egy torta, és fontos, hogy 10 vagy 20 között osztják-e el. A klubok többsége nem fér hozzá az új európai versenyekhez vagy a klub-világbajnoksághoz.”
A 63 éves szakember szerint a súlypont a nagy klubok felé tolódott el:
„15 évvel ezelőtt a nemzeti bajnokságok voltak a labdarúgás gazdasági központjai.” Az ő elemzése szerint ma már nem azok. Ez több, mint polemika vagy kritika, hanem egy rendszerszintű diagnózis, amely egy történelmi strukturális törést ír le egy szuperelit klubok és játékosok felé.
„A kis és közepes bajnokságok már most is érintettek”
„A kis és közepes ligák már most is erősen érintettek” – figyelmeztet, és példaként hozza fel a belga ligát, amelynek médiabevételei 20 százalékkal csökkentek. La Liga ugyan meg tudta védeni pozícióját, de Németország mindössze 2 százalékkal nőtt, „Olaszországban és Franciaországban pedig csökkentek a jogdíjbevételek”. Jó példa erre a svájci liga: „Az ottani klubok, amelyek részt vesznek a Bajnokok Ligájában, csaknem 30 millió eurót kapnak, a liga következő csapata pedig 5 millió eurót. Ezzel elveszíted a versenyképességedet.”
Ez a jövőben a nagy ligákat is fenyegetheti: „Ez egy üzenet a nagy kluboknak: Ezzel a fejleménnyel elveszed a kisebb és közepes klubok bevételeit a nemzeti bajnokságokból. De versenyre van szükséged, hogy legalább ugyanannyi médiabevételt kapj.” A megszilárdult erőviszonyokból eredő visszaesést hosszú távon nem lehet európai pénzekkel kompenzálni.
A spanyol felelősségre vonja az UEFA-t
De mit lehet tenni? Tebas felelősségre vonja az UEFA-t, és különös figyelmet fordít a nagyklubok szövetségére, az ECA-ra vonatkozó irányítási szabályokra, amellyel a konföderáció közös vállalkozást működtet, amely elvileg meghatározza az UEFA klubversenyek rendszerét és a pénz elosztását. „Az Európai Bíróság az UEFA-t a klubversenyek tulajdonosaként határozta meg, de az UEFA-nak egy feltételt teljesítenie kell: biztosítania kell a versenyképességet, és ezt a nemzeti bajnokságokban is” – emlékeztet Tebas az Európai Bíróság szuperliga-ítéletére. „Tehát nagyobb egyensúlyra van szükség a kis, közepes és nagy klubok között. Nem úgy tűnik, hogy megpróbálnák megtalálni ezt az egyensúlyt.”