A közelmúltban nagy címlapokkal jelentették be az olasz Serie C viszonylagos fizetési plafonját. De vajon valóban bevezetik-e?
A terv nagyon csábítóan hangzik: a harmadik osztályú klubok csak a bevételeik maximum 55 százalékát fordíthatják személyi kiadásokra, ellenkező esetben pénzbírság, pontlevonás, vagy a legszélsőségesebb esetben a licenc visszavonása vár rájuk. Ezt a klubok maguk fogadták el szerdán a Serie C taggyűlésén, és a liga elnöke, Matteo Mariani a következőket mondta: „Kontroollálnunk kell a kiadásokat, hogy elkerüljük az olasz labdarúgás pénzügyi összeomlását. A pénzügyi források egészséges kezelése nélkül a labdarúgás nem tud túlélni.”
Még folynak a konkrét tárgyalások a szakszervezettel
A menedzser szavai igazak, főleg, hogy minden futballklubra vonatkoznak. Különösen a német Regionalliga Westben halmozódnak jelenleg a csődök. A 3. ligában is voltak az elmúlt években olyan prominens példák, mint a KFC Uerdingen vagy a Türkgücü München, amelyek túl nagy falatnak bizonyultak, gyakran nagyravágyó befektetők hajtotta klubok. Az úgynevezett relatív bérköltség-korlát ötlete tehát alapvetően jó és időszerű. Azonban, hogy a Serie C esetében valóban bevezetésre kerül-e, nagyon kétséges.
Mivel a 2025/26-os szezonban csak egy tesztfázisról van szó. Mielőtt a téma jogilag is véglegesen rögzíthetővé válik – Mariani és csapata 2026/27-től hivatalos bevezetésre számít –, konkrét tárgyalásokat kell folytatni más felekkel is. Például az illetékes nemzeti játékosok szakszervezetével, az AIC-vel. Az európai jog szerint kötelező bevonni őket, mint piaci szereplőket, illetve a profik képviselőit, ellenkező esetben versenyjogi problémák merülhetnek fel.
A Fifpro ilyen esetekben mindig a helyi szervezetek mellé állt
De mi motiválhat egy szakszervezetet arra, hogy elfogadjon egy rögzített felső határt? A releváns körökből ezért hallani, hogy egy fizetési sapka bevezetése egyelőre nem igazán áll napirenden. Ergo: még sok munka van hátra. A nemzetközi játékosok szakszervezete, a Fifpro, amely például a FIFA-val áll szemben a egyre szűkülő naptár miatt, az utóbbi időben mindig a nemzeti képviseletek mögé állt, amikor helyi felső határokat akartak bevezetni, mint például Panamában vagy Guatemalában.
A fizetési felső határ azonban továbbra is téma marad, és nem csak azért, mert Karl-Heinz Rummenigge, a Bayern München felügyelőbizottsági tagja nemrégiben újra felvetette a kérdést a médiában. Még olyan neves jogászok is, mint a bayreuthi sport- és kartelljog-szakértő Prof. Dr. Peter W. Heermann, lehetőséget látnak egy ilyen szabályozás bevezetésére. A jogbiztonság érdekében azonban részletes konzultációs folyamatra van szükség.
A UEFA-nál is nagy téma a keretköltségek kérdése
Különböző bajnokságok és az UEFA is figyelemmel kíséri a fejleményeket. Végül is Aleksander Ceferin, az UEFA elnöke nemrég hangosan fontolgatta, hogy a következő szezonra már elfogadott, a keretköltségek felső határának a teljes bevétel 70 százalékára történő csökkentését enyhíti, és a jelenleg érvényes 80 százalékot hagyja érvényben. Különösen az Európai Ligák képviselői, főként a német és a spanyol, akik a pénzügyi fenntarthatóságért folytatott küzdelemben élen járnak, fogják éberen figyelni ezt a folyamatot.