A brit mérnök és aerodinamikai pionír Peter Wright, a Formula-1-ben alkalmazott földhatás-tervezés atyja 79 éves korában elhunyt.
A brit mérnök és ground effect úttörő, Peter Wright 79 éves korában elhunyt. Wright generációjának meghatározó mérnökei közé tartozott – egy látnok, akinek munkája tartósan megváltoztatta a motorsportot.
Hatása messze túlmutatott a Lotus-éveken, amikor feltalálta az alváz aerodinamikai megközelítését, amely forradalmasította a Forma-1-et az 1970-es évek végén. Wright gépészmérnöknek tanult a Cambridge-i Trinity College-ban, és 1967-ben a hagyományos BRM versenycsapatnál kezdte meg motorsportos karrierjét.
Tony Rudd vezetésével ott kezdte el első kísérleteit, hogy a karosszérián keresztül, a szárnyak helyett terelje a levegőt – ez akkoriban radikális ötlet volt. A projektet azonban leállították, miután a BRM pilótája, John Surtees közbeavatkozott, és inkább a jelenlegi autóra akarták fordítani az erőforrásokat. Röviddel ezután Wright és Rudd elhagyták a csapatot.
Az áttörés a Lotusnál: A földhatás születése
A BRM-nél töltött idő után Wright a Specialised Mouldingshoz került, ahol saját szélcsatorna-rendszert épített ki – egy laboratóriumot, amelyet később a Williams is átvett, és egy fiatal Ross Brawn átalakított. Wright döntő áttörését akkor érte el, amikor Rudddal együtt a Lotushoz került. Az Imperial College-ban végzett szélcsatorna-kísérletei során rájött a ground effect kulcsára: az alváz széleinek tömítésére, hogy vákuumot hozzon létre a jármű alatt.
Ez a felismerés vezetett a legendás Lotus 78-hoz és a még dominánsabb Lotus 79-hez, amellyel Mario Andretti 1978-ban világbajnok lett.
Ezzel új korszak kezdődött az aerodinamikában – és Wright motorsport-történelmet írt. Emellett Wright volt az első mérnök, aki adatgyűjtő rendszert integrált egy Formula-1-es autóba – a modern telemetria előfutáraként.
Az 1980-as években Wright folytatta munkáját a Lotus Engineeringnél, ahol a Forma-1 első aktív felfüggesztésén dolgozott. Már 1983-ban a csapat tesztelte a rendszert, amelyet 1987-től Ayrton Senna használt a Lotus 99T-ben.
A rendszer lehetővé tette a jármű állandó magasságát, és biztosította, hogy a gumiabroncsok hosszabb ideig megőrizzék maximális tapadásukat – ez döntő előnyt jelentett. 1987-ben Detroitban Senna boxkiállás nélkül nyert, és mégis ő futotta a leggyorsabb kört – ez Wright mérnöki tudásának diadala volt.
Amikor a Team Lotus az 1980-as évek végén pénzügyi nehézségekbe került, Wright segített életben tartani a csapatot. 1994-ben, a végső bezárásig műszaki igazgatóként dolgozott – hűséges volt a végsőkig.
A technikától a biztonságig: Wright hatása Senna után
Ayrton Senna 1994-es halála után Max Mosley, az FIA elnöke Wrightot kérte fel tanácsadónak az új biztonsági programokhoz. Mosley önéletrajzában azt írta, hogy addig „a biztonsági területen a tudományos módszerek szisztematikus alkalmazása” alapvető hiányosság volt.
Wright visszahozta ezt a tudományos szigorúságot a Forma-1-be. Segített kidolgozni a törésteszt-szabványokat, a pályabiztonsági protokollokat, a HANS-rendszert, majd később a Halo-t. Hatása a sport biztonsági kultúrájára a mai napig érezhető.
Ezen túlmenően hozzájárult az energiahatékony motortechnológiák és visszanyerő rendszerek fejlesztéséhez – olyan koncepciókhoz, amelyek előkészítették az utat a 2014-től kezdődő hibrid korszak számára.
A magyarázó és gondolkodó
Mérnöki munkája mellett Wright tehetséges műszaki író volt. Tudta, hogyan kell érthetővé tenni a komplex műszaki összefüggéseket – ez a tehetség nagy tiszteletet váltott ki belőle a szakmában. Nemrég megjelent könyvében, a How Did I Get Here?-ben visszatekintett egy ötletekkel, kudarcokkal és sikerekkel teli karrierre.
A versenypályán kívül Wright szenvedélyes pilótának számított – mind motoros, mind motor nélküli repülőgépeken. Ez a szenvedély hatással volt a Forma-1-en kívüli aerodinamika és energiahatékonyság iránti érdeklődésére is. 79 éves korában Peter Wright olyan örökséget hagyott maga után, amely a modern Forma-1-ben mindenhol látható – az alvázaktól az aktív felfüggesztésen át a versenyzők életét védő biztonsági szerkezetekig.