Thomas Müllernek már több mint egy hete van egy német csapattársa Vancouverben, Sebastian Schonlau személyében. A 35 éves játékos örül az erősítésnek, de nem akar a „német komfortzónába” kerülni. Felelősséget vállal, majdnem öt év után újra gólt rúg a tizenegyespontról, és visszafogottan viselkedik a DFB-elfben.
Thomas Müller debütálása a Vancouver Whitecapsban a Houston Dynamo ellen még szerencsétlenül alakult. Először a 2:0-ra vezető gólját nem ismerték el, mert lesállásban volt, majd a vendégek a mérkőzés végén egyenlítettek (1:1). Mindössze hat nappal később, múlt vasárnap, ő volt a ünnepelt hős, aki egy rendkívül intenzív mérkőzésen a 14. percben büntetőből 3:2-es győzelmet szerzett a kanadaiaknak a St. Louis City ellen.
Müller csütörtöki sajtótájékoztatón „rendkívülinek” minősítette a végül 113 percig tartó mérkőzést. „Alapvetően mindig kapcsolatban álltam az edzővel, és tudom, mikor már nem megy tovább. De jól éreztem magam és jól felkészültem” – magyarázta a 35 éves játékos, aki végigjátszotta a mérkőzést.
Müller első tizenegyesgólja 2020 óta
Müller közel öt év után először szerzett újra tizenegyesgólt egy hivatalos mérkőzésen. 2020 decemberében a 2014-es világbajnok az Atlético Madrid ellen talált be a tizenegyespontról (1:1). „Természetesen voltak okok, amiért már nem én voltam az első számú tizenegyeslövő a Bayern Münchennél. Őszintén szólva, az évek során valahol elvesztettem a pontosságomat. Az első 30 tizenegyes fantasztikus volt, de az utolsó 10-15 már rosszabb lett.”
Csak a 2015/16-os szezonban négy alkalommal hibázott, utána már sokkal ritkábban kérték fel. „Az is közrejátszott, hogy rendkívül jó tizenegyesek érkeztek” – utalt Müller Robert Lewandowskira és Harry Kane-re. „Lewa egy kicsit lemásolta és továbbfejlesztette az akkori technikámat. Annak ellenére, hogy felnézett, sokkal erősebben tudott lőni, mint én, és hihetetlen eredményeket ért el. Lewa után viszonylag gyorsan jött Harry, így a Bayern München nagyon jól állt.”
Vancouverben most „más a helyzet” Müller számára. „Nagyon tapasztalt játékosként érkeztem a csapatba, és természetesen bízom magamban. Csendben, magamban továbbra is szorgalmasan gyakoroltam a tizenegyeseket, nem akartam ezt magamra hagyni.”
A rutinos játékos ugyan nem volt az első lövő, de az első félidő hosszabbításában a később lecserélt Brian White már betalált a pontról, „de azért hoztak ide, hogy megkapjam a tizenegyeset és átvállaljam a felelősséget. Legalábbis én így értem.” Müller így állt a labda mögé és legyőzte Roman Bürkit, akitől már 2015 októberében is gólt szerzett a Bayern 5-1-es győzelme során a Dortmund ellen.
A 35 éves játékos nemrégiben egy német csapattársat is kapott magához, a korábbi hamburgi Sebastian Schonlau személyében. A középhátvéd vasárnap a kispadon maradt. „Amikor először hallottam a szerződtetésről, azt gondoltam: »Ó, ne! Hiszen én gyorsan be akartam illeszkedni és a mély vízbe akartam ugrani’”, így adott betekintést Müller a „gondolataiba”. Természetesen a Bayern legendája örül az új igazolásnak, aki „mindenképpen segíteni fog” Vancouvernek, de „most vigyáznom kell, hogy ne kerüljek túl gyakran ki a helyzetből, és ne kerüljek a német komfortzónába”.
Pontosan ez a komfortzóna hoz azonban magával számos előnyt is. „Az egyik-másik viccet még le kell fordítanom kanadai angolra. Talán jót fog tenni, ha előbb van valaki, aki megérti azokat a vicceket, amelyekkel még nehezen boldogulok” – mondta Müller mosolyogva. „Tegnap este együtt vacsoráztunk, eddig jól kijövünk egymással, és már csináltunk együtt néhány dolgot.” Most mindkettőjüknek az a célja, hogy „beilleszkedjenek” – függetlenül a nemzetiségüktől.
Müller ugyanis angolul is kommunikatív szeretne lenni. „Münchenből már ismerem, hogy sok nemzetközi játékossal játszom, ezért ez nem szokatlan számomra.” Az angol nyelvtudásáért kapott dicséretet azonban nem tudja teljes mértékben osztani. „Még túl gyakran kell körülírnom a dolgokat, mert hiányoznak azok a szavak, amelyek németül természetesen rendelkezésemre állnak.” A pályán azonban a szókincs nem olyan bonyolult. „Nem félek attól sem, hogy néha nyelvtani szempontból kissé akadozó mondatokat ejtek el, amíg a végén az üzenet úgy érkezik meg, ahogy elküldtem. Kitartok, és remélem, hogy tovább fogok fejlődni. De a testbeszéd is sokat segít.”
Müller Vancouverben nemcsak a nyelvet, hanem a klubot körülvevő kultúrát is meg akarja érteni. „A Bayern Münchennél is fontos volt számomra, hogy az újonnan érkező játékosok egy kicsit megértsék a klub történetét. Azok számára, akiknek fontos a klub, meg kell értened: Milyen értékeket képviselnek, és milyen utat tettek már meg?” Müller többek között megnézett egy dokumentumfilmet a Whitecaps 1979-es bajnokcsapatáról. „Akkor még egy másik stadionban játszottak, a város képe teljesen más volt – és mégis nagyon fontos volt a „falunak”, hogy megmutassa a nagyoknak New Yorkból, hol van a helyük.”
A remény „valami különlegesre”
Ma Vancouver már nem „falu”, hanem egy tekintélyes világváros, de azóta a Whitecaps – a kanadai kupa kivételével – vár a címre. „Reméljük és úgy érezzük, hogy valami különlegeset tudunk létrehozni. Úgy gondolom, hogy jó csapatunk van. Természetesen mindig szükség van egy kis szerencsére a sérülésekkel kapcsolatban, de ha sikerül egy kis sorozatot összehozni, akkor szerintem felvillanyozhatjuk Vancouvert.”
Először azonban az USA-ban is szünet következik a válogatott mérkőzésekben. A DFB-elfről még túl korai lenne véleményt mondani, „mert még hosszú az út, és a csapat néha egyáltalán nem hasonlít arra, amelyik az első világbajnoki mérkőzést játssza. Sokkal inkább a nyári formáról van szó” – magyarázta Müller. Manuel Neuer esetleges visszatérését, amelyet Lothar Matthäus nemrég javasolt, az ex-Müncheni játékos pozitívan látna: „Egész karrieremet Manuval töltöttem, és biztosan neki is köszönhetek egy-két címet. Teljesen egyértelmű, hogy meg vagyok győződve arról, hogy ha fit, akkor ő lenne a legjobb választás.” Ugyanakkor az is egyértelmű: „A szövetségi kapitány felelőssége, hogy kit nevez ki. Az, hogy a különböző szakértők mit mondanak erről, őt egyáltalán nem kell érdekelnie.”
Németországi kirándulás „néhány alsóneműért”
Müller mindenesetre kihasználja a szünetet, hogy visszatérjen Németországba. „Átpakolok a hosszabb tartózkodáshoz, beteszek néhány alsóneműt, és akkor készen állok a szezon végső hajrájára.” A Whitecaps számára ez a szezon utolsó szakasza szeptember 14-én (hajnali 3:30-kor) kezdődik a keleti tabellaelső Philadelphia Union ellen. A Western Conference jelenlegi harmadik helyezettjének még hét bajnoki mérkőzése van hátra, mielőtt októberben megkezdődnek a döntő rájátszások.

