29 évvel ezelőtt ma ünnepelte Boris Becker utolsó nagy teniszmérkőzését. A Pete Sampras ellen vívott nagy Masters-csata számára karrierje legjobb mérkőzése volt.
Boris Becker ezekben a napokban ismét mindenki száján van. Először néhány nyilvános szóváltásba keveredett Alexander Zverevvel, majd a hétvégén bejelentette ötödik gyermekének születését.
2025 ősze van. És aki még Boris Beckert aktív profi teniszezőként ismeri, éppen ebben az évszakban emlékszik vissza azokra a novemberi napokra, amikor még sportcímlapokra került.
1996. november 24-én – ma 29 évvel ezelőtt – játszotta az egyik olyan mérkőzést, amely akkoriban megerősítette pozícióját korának egyik legnagyobb német sportcsillagaként, és a mai napig a tenisz ikonjává tette.
Ha őt magát kérdezzük, akkor ez volt karrierje legfontosabb mérkőzése. „Ez volt a legjobb teniszmérkőzés, amit életemben játszottam” – mondta Becker egyszer az 1996-os ATP Masters döntőjéről, amelyben az akkori világelső Pete Sampras volt az ellenfele.
Becker: „A legjobb teniszmérkőzés, amit életemben játszottam”
Becker ekkor már sok mindenen túl volt: epikus győzelmeket ünnepelhetett, háromszor nyert Wimbledonban, emellett három további Grand Slam-címet szerzett, és kétszer diadalmaskodott Németországgal a Davis Kupában.
De mindezek a sikerek már nem számítottak azon a novemberi vasárnapon, amely nemcsak egy nagyon különleges karrier koronázását jelentette, hanem azt a hagyatékot is, amelyet Becker hazájában hagyott maga után.
Az 1990-es években ugyanis az ingyenes tenisz-világbajnokságot Németországban rendezték, ami nagyrészt Becker sikereinek volt köszönhető. Hat év után a bankok metropoliszában, Frankfurtban, a rangos esemény Hannoverbe költözött.
Becker Hannoverben is ismeretlen eufóriát vált ki
És még ott is, a viszonylag nyugodt alsó-szászországi fővárosban, Becker olyan eufóriát váltott ki, amely manapság elképzelhetetlen lenne egy teniszmérkőzésen Németországban.
Már a főszereplők belépésekor a teltházas 2. kiállítási csarnokba a 15 000 rajongó fülsiketítő „Boris, Boris” kiáltásokkal olyan hangulatot teremtett, amelyet Becker később így írt le: „Libabőrös lettem, ez tényleg leírhatatlan volt. Még soha nem éreztem ilyet a teniszpályán. Vissza kellett fogni az érzelmeimet, hogy egyáltalán tudjak koncentrálni a mérkőzésre.”
A hatalmas várakozásoknak az is oka volt, hogy Becker néhány nappal korábban, ugyanitt, a selejtezőben kétszer is legyőzte a nagy esélyes Samprast tie-breakben.
Természetesen ezután Hannoverben nagy remények fűződtek ahhoz, hogy Becker, aki már karrierje őszén járt, még egyszer nagy küzdelmet fog vívni.
Négy óra „másik bolygóról származó tenisz”
Nem kellett csalódniuk. Pontosan négy órán át Becker és Sampras egymásnak dobálták a labdákat. Az amerikai – a Federer, Nadal és Djokovic korszak előtti Grand Slam-rekordgyőztes – méltó volt „Pistol Pete” becenevéhez.
De Becker, aki néhány nappal a mérkőzés előtt töltötte be 29. életévét, minden erejével szembeszállt fiatalabb ellenfelével. És hogy!
Már az első adogatásánál négy ászt ütött egymás után a pályára. Az első szettet a német nyerte 6:3-ra. A nézők már ekkor sem tudtak a helyükön maradni.
Pedig ez csak egy epikus küzdelem kezdete volt. A következő események később „másik bolygóról származó tenisz” néven kerültek be a történelembe. Legalábbis a média egyértelmű visszhangja szerint.
Mindkét játékos továbbra is minden centiméterért küzdött, és kemény, pontos ütésekkel lelkesítette a nézőket. A következő két szettben egyikük sem veszített egyetlen adogatójátékot sem. Ennek eredményeként a második és a harmadik szett tie-breakre került, Sampras kétszer is előnyre tett szert, és hirtelen 2:1-re vezetett.
A negyedik szettben Becker rögtön az elején két bréklabdát szerzett kemény visszatérő ütésekkel. A közönség tombolt, de Sampras hidegvérű maradt, és ezúttal is megőrizte adogatását.
Becker hárítja a mérkőzéslabdákat, de mégis vereséget szenved
Mivel Becker sem hibázott a saját adogatásánál, ismét tie-break következett – és a mérkőzés végleg thrillerré vált. Gyakorlatilag minden labdamenetnél változott a helyzet. Samprasnak már kétszer is volt mérkőzéslabdája. Becker visszavágott, ő is szettlabdákhoz jutott – és egy ritka Sampras-féle röptéhibát követően 2:2-re egyenlített. 13:11 a tie-breakben.
Az ötödik szettben az amerikai játékosnak sikerült az első bréklabdája a mérkőzésen. 5:4. Becker azonban nem adta fel, és ismét egy végtelennek tűnő labdamenetbe kényszerítette ellenfelét. A labda 23-szor repült át a hálón, mire Becker egy backhandje a hálóban akadt.
Sampras a negyedik mérkőzéslabda után ünnepelte harmadik Masters-címét. Az ovációk azonban Beckernek szóltak. A negyedik tornagyőzelemre tett kísérlete drámai módon kudarcba fulladt.
A mérkőzés azonban még nagyobb legendává tette, mint amilyen már amúgy is volt.