Site icon Sports of the Day

McLaren-hősök: ezek a pilóták érték el a Grand Slamet Oscar Piastri előtt

Oscar Piastri ritka Grand Slamet ünnepelhetett Zandvoortban – de nem ő az első McLaren-pilóta, akinek sikerült ez a dominancia

Oscar Piastri a Holland Nagydíjon olyan sorozatot ért el, amelyet eddig csak 26 Formula-1-es pilóta tudott megcsinálni. A McLaren pilóta mindössze 0,012 másodperces előnnyel szerezte meg a pole pozíciót csapattársa, Lando Norris előtt, és három safety car fázis ellenére is az összes kört vezette a versenyen. Legyőzte Max Verstappent és Norrist, aki később kiesett a versenyből. Ezenkívül Piastri futotta a leggyorsabb kört kemény gumikon.

Pole pozíció, győzelem, leggyorsabb kör és az egész verseny vezetése – ez egy Grand Slam. Piastri azonban nem az első McLaren-pilóta, akinek ilyen sorozatot sikerült elérnie egy versenyhétvégén. A McLaren már hatszor, a Ferrari tizenhét alkalommal, a Red Bull pedig kilencszer volt ilyen domináns. A Mercedes és a Lotus nyolc tökéletes Grand Prix-vel állnak egyenlő helyen. A rekordot Jim Clark tartja.

A jelenlegi pilóták közül ezt eddig Lewis Hamilton (hat alkalommal), Verstappen (öt alkalommal), Fernando Alonso (egyszer) és Charles Leclerc (egyszer) sikerült elérniük. De melyik McLaren-pilóták értek el ilyen Grand Slam-et a csapat történetében?

1989: Spanyol Nagydíj

Ahhoz, hogy még esélye legyen a címre, Ayrton Sennának Jerezben kellett nyernie. Akkor 24 ponttal lemaradt csapattársától, Alain Prosttól. Akkor még a 16 futamból a legjobb 11 számított a pontszámításban, ami Prostnak nem kedvezett.

Senna Spanyolországban nagyszerű teljesítményt nyújtott: a kvalifikáción 0,274 másodperccel megelőzte a Ferrari pilótáját, Gerhard Berget. A versenyen eleinte Berger vezetett, de aztán olajszivárgás miatt visszaesett. Senna nyert és megőrizte esélyeit a címre. A következő versenyen Suzukában Senna és Prost ütköztek. Ezt követően a brazilt kizárták a versenyből, mert lerövidítette a sikánt. Prost így megszerezte harmadik címét.

1990: Monacói Nagydíj

A Forma-1 1990-ben a monacói utcai pályán vendégszerepelt a negyedik fordulóban. A bajnokságért folyó küzdelem a McLaren és a Ferrari között teljesen nyitott volt. Prost a Ferrari színeiben versenyzett, mivel kapcsolata a McLarennel és Sennával már nem működött. Senna 13 ponttal vezette az összetett értékelést, Berger, aki most a McLarennél versenyzett, és Prost egyaránt 12 ponttal rendelkezett.

Senna akkoriban Monaco-specialista volt, és 0,482 másodperces előnnyel szerezte meg negyedik pole pozícióját Prost előtt. Az első körben a Tyrrell pilóta Mirabeau-ban kívülről előzte meg Prostot. Berger elvéti a fékezési pontot, nekicsapódik a Ferrarinak, és ezzel megszakítja a versenyt.

A második rajt után Senna az élre ugrott. Prost 30 kör után akkumulátorhiba miatt feladta a versenyt. De hirtelen Senna lassított, hogy kímélje a Honda motort. Végül csak egy másodperccel előzte meg Alesit, és körülbelül 0,5 másodperccel Nigel Mansellt.

1990: Olasz Nagydíj

Ebben az évben Senna és Prost tűnt a bajnoki cím esélyesének. Monzában 13 pont választotta el őket egymástól. A hazai győzelmek a tifosi számára az utóbbi időben ritkák voltak, de a hit az utolsóig él. A kvalifikáción Senna 0,402 másodperccel volt gyorsabb Prostnál. McLaren-csapattársa, Berger csak 0,001 másodperccel maradt le a pole pozícióról.

A verseny Derek Warwick Lotusban végzett repüléséről híres. Senna az elejétől fogva uralta a versenyt. A leggyorsabb körért Prost és Senna nyílt küzdelmet vívott, de végül a brazil pilóta egy tizedmásodperccel nyerte meg a versenyt.

Mika Häkkinen igazán lendületbe jött. 1997-ben megszerezte első győzelmét, majd Ausztráliában pole pozícióból nyert. Brazíliában 0,665 másodperces előnnyel szerezte meg a pole pozíciót csapattársa, David Coulthard előtt. A McLaren uralta a versenyt, és Häkkinen 1,1 másodperces előnnyel ért célba Coulthard előtt.

1998: Monacói Nagydíj

Ebben az évben is megmutatta Häkkinen, mire képes: a hatodik futamon megszerezte negyedik pole pozícióját, Coulthard 0,339 másodperccel volt mögötte. A McLaren ebben a futamban is dominált, de a skót versenyző nagy nyomást gyakorolt a finnre. A leggyorsabb körért is kiélezett küzdelem folyt.

Coulthard azonban kiesett, és Giancarlo Fisichella vette át a második helyet a Benettonnal, 19 másodperces lemaradással. Amikor a célzászló lengett, már csak 11,5 másodperc volt a különbség. Eddie Irvine harmadik lett, Mika Salo pedig az Arrows-szal szintén a vezető körben fejezte be a versenyt. Csak tizenegy autó ért célba.

Exit mobile version