Laurent Mekies megkönnyebbült, hogy a Red Bull Zandvoortban nem volt olyan rossz, mint Magyarországon, de mégsem elégedettek azzal, hogy másodikok lettek
A Red Bull a zandvoorti Forma-1-es futam után egyelőre fellélegezhet. Legalábbis a budapesti forgatókönyv nem ismétlődött meg. Ott a csapat ugyanis egyáltalán nem volt versenyképes, és az elmúlt évek egyik legrosszabb eredményét érte el.
Még a világbajnok Max Verstappen sem tudott mit tenni, és végül a kilencedik helyen végzett – mindkét Aston Martin, egy Racing Bull és egy Sauber mögött. Zandvoortban azonban a holland pilóta ismét harcba szállhatott a dobogóért, és Lando Norris kiesése után a második helyet szerezte meg.
„Legalábbis ez azt mutatja, hogy Budapest csak egy botlás volt” – nyugodtan állapítja meg Laurent Mekies csapatfőnök. Ez volt a remény közvetlenül a magyarországi verseny után is, de a Red Bull akkoriban még bizakodó volt, hogy megoldják a problémákat. „És kiderült, hogy így is volt” – dicséri Mekies.
„Ez elég érdekes, mert a pálya jellemzői itt nagyon hasonlítanak a budapestihez.” De míg akkor nem sikerült a gumikat működésre bírni, Zandvoortban ez nem tűnt olyan nagy problémának.
Ezért a Red Bull a McLaren mögött a második erő volt. „De ezzel nem vagyunk elégedettek” – hangsúlyozza Mekies –, „mert a McLarenhez képest a versenyben még mindig fájdalmas volt a lemaradás”.
A Mercedes motorsport-főnöke, Toto Wolff, még azt is elmondta, hogy a McLaren tempója „megalázó” volt mindenki más számára. „Ha akartak nyomni, megtehették, és azonnal elhúzhattak. Nem áltatjuk magunkat” – véli Mekies is, de a Red Bull szemszögéből próbálja pozitívan látni a dolgot.
„Budapesttel ellentétben itt, ezen a pályán tudtunk lépést tartani a Mercedes-szel, tudtunk lépést tartani a Ferrarival. Ez biztató” – mondja.
„Boldogok vagyunk? Nem. Mert elég sokat küzdöttünk azzal, hogy péntek reggel és a szombati időmérő között a megfelelő ablakba hozzuk a kocsit” – folytatja a francia, és szeretné, ha a csapat a szezon további részében még többet tanulna.
„Az utolsó kilenc futamon nem annyira a bajnokságban elfoglalt pozíciók a fontosak, hanem az, hogy mindent kihasználjunk, ami csak lehetséges, hogy tovább bővítsük a tudásunkat – különösen egy olyan projekt esetében, amely nem felel meg az elvárásainknak.”