Site icon Sports of the Day

Kobel: „Láttuk, milyen jók tudunk lenni”

Két teljesen különböző félidővel zárult ez a csúcsmeccs, amelyből a BVB a müncheni 1:2-es vereség ellenére is biztató tanulságokat tudott levonni.

Amikor a hetedik Bundesliga-forduló csúcsmeccsének végső sípszava elhangzott és a pontok elosztásra kerültek, első pillantásra minden úgy volt, mint eddig: a Bayern München játékosai a szurkolóikkal együtt ünnepelték a győzelmet, míg az ellenfelek – ezúttal a Borussia Dortmund – fejüket a földre hajtották. Szombaton is Münchenből jött a győztes. Hetedik alkalommal a hetedik mérkőzésen ebben a még fiatal szezonban. 27:4-es gólkülönbséggel. A 2:1-es győzelem a feltételezett legnagyobb rivális ellen a legyőzhetetlenek teljes dominanciájának kifejezése? Csak majdnem!

45 dortmundi perc, amit jobb elfelejteni

Ebben a szezonban még egyetlen csapat sem volt olyan közel a pontszerzéshez a Bayern München ellen, mint ezúttal a BVB – és ez annak ellenére, hogy a vendégek teljesen elrontották az első félidőt, ami március óta az első vereségüket jelentette. „Ahhoz, hogy Münchenben sikeres legyél, bátran kell játszani, előre kell törni, és bátorsággal kell játszani. Mindez hiányzott a szünet előtt” – bosszankodott Dortmund belső védője, Nico Schlotterbeck a felejthető 45 perc után, amely után Dortmund szempontjából a 0:1-es állás még a legjobb eredmény volt.

A BVB edzője, Niko Kovac elszúrta a régi munkahelyén, ahogy azt a mérkőzés után ő maga is elismerte, amikor Bastian Dankert játékvezető hiányos vonalvezetésére panaszkodott: „Az első félidőm nem volt jó, de az egész mérkőzés nem volt jó” – panaszkodott a játékvezetőre, aki Harry Kane Serhou Guirassy elleni lökése után, az 1:0 előtt, nagyvonalúan ítélte meg a helyzetet, de ezt követően nem volt következetes. De a dortmundi edző is tudta, hogy nem Dankert hibája volt, hogy az első félidő rosszul alakult a BVB ellen, hanem a saját tervükben és a játékosok által annak végrehajtásában kellett keresni az okot.

A szünetben Kovac sikeresen korrigálta változtatásait

A FC Bayern iránti tiszteletből a BVB a legutóbb olyan sikeres 3-4-3-as alapfelállást 5-3-2-re változtatta, és ezzel túlságosan kicsinek mutatta magát. Tíz mezőnyjátékosból nyolc elsősorban védekezően gondolkodott, így elöl nem volt semmilyen tehermentesítés egy olyan ellenféllel szemben, amelyet a mindenhol jelen lévő Harry Kane vezetett, és amely tökéletesen összehangolt óraműként mozgatta a labdát és az ellenfeleket. „Az a tény, hogy Kane visszahúzódott, problémákat okozott nekünk” – ismerte el Kovac, és a szünetben reagált csapata gyenge teljesítményére azzal, hogy visszavonta a taktikai változtatásokat.

Ettől kezdve látszott, miért volt a BVB az utóbbi időben olyan nehéz legyőzni, és hogy a látszólag legyőzhetetlen FC Bayern is kínál támadási lehetőségeket, amelyeket ebben a formában még egyetlen versenytárs sem tudott kihasználni ebben a szezonban. Sem az RB Leipzig, sem az Eintracht Frankfurt, sem a Chelsea FC a Bajnokok Ligájában. A bevált 3-4-3-as felállásban a BVB korábban támadott, növelte a labdabirtoklás arányát, belevetette magát a közvetlen párharcokba, és ezzel provokálta a müncheni csapat hibáit. „Mi voltunk az egyetlen csapat, amely az elmúlt hetekben egy pontra megközelítette az FC Bayern-t” – összegezte Sebastian Kehl, a BVB sportigazgatója, aki annál is inkább bosszankodott az első félidő miatt, amelyet nemcsak ő tartott „rossznak”.

Kobel: „Talán még izgalmas lesz”

„Koncentrálnunk kell magunkra. Ma láttuk, hogy milyen jók lehetünk. Megvan a minőségünk. Megvan az erőnk” – így foglalta össze Gregor Kobel a dortmundiak tanulságait az elkerülhető vereségből a bajnokság abszolút esélyese ellen. És mégis: a müncheni csapatnak most öt pont előnye van Lipcse előtt, hat a VfB Stuttgart előtt, sőt hét a BVB előtt.

Tehát már a szezon negyede előtt eldőlt minden? Várjunk csak! A BVB mindenesetre – amely hivatalosan nem pozicionálta magát a bajnoki címért folyó küzdelemben – Kobel személyében még nem adta fel: „A maximumot akarjuk kihozni magunkból – és ki tudja: talán még izgalmas lesz a végjáték.” Mint például a müncheni mérkőzés második félidejében, amely csak első pillantásra volt olyan, mint az előző hat játéknap.

Exit mobile version