Kimi Antonelli egy ideig nem tudta felfogni, hogy megnyerte a világbajnoki címet: csak egy póló São Paulóban tette számára láthatóvá a dolgot
Karrierje eddigi legnagyobb pillanatát követő néhány nappal is Kimi Antonelli még mindig nem jön magához. Az ünnepségek, a látogatás Ayrton Senna családjánál, az utazás Brazíliába – minden olyan gyorsan történt, hogy az új Forma-1-es világbajnoknak alig volt ideje felfogni, mi is történt valójában.
Csak csütörtökön, São Paulóban vált számára kézzelfoghatóvá a dolog. Amikor a csapata átadott neki egy nagyon különleges pólót, ránézett, és azt gondolta: „Hűha. Ez egyáltalán valóságos? Igazából még nem igazán. Még mindig szürreálisnak tűnik” – meséli Antonelli. A póló révén először tudatosult benne, mit ért el a csapatával.
„Pont ezért van szükségem még egy kis időre, hogy mindezt feldolgozzam.” Az elmúlt napok érzelmekkel teli és eseménydúsak voltak, a sok benyomás szinte túlterhelte. „Jelenleg annyi minden kavarog egyszerre a fejemben, hogy szinte egy kicsit túlterhel.”
A 20 éves versenyző a döntő vasárnap után alig tudott megnyugodni. Az ünnepségeket máris a következő rendkívüli esemény követte: Antonelli időt töltött Ayrton Senna családjával. Ez is olyan élmény volt, amit először meg kellett emésztenie. „Szóval határozottan szívesen leültem volna, hogy átgondoljam az egészet, és tudatosítsam magamban, hogy valójában mi is történt.”
De erre alig marad idő a Forma-1-es naptárban. Csupán három teljes nap telt el a bajnoki cím megszerzése és a következő, brazíliai versenyhétvége között. Antonelli visszatért a megszokott ritmusába – és igyekszik a szezont nemcsak érzelmileg, hanem sport szempontból is jól lezárni.
Egy örökre megmaradó fotó: Hamilton és Verstappen a vállukon viszik Antonellit
Az ünnepségek egyik pillanatát azonban nem is kell még feldolgoznia ahhoz, hogy tudja: soha nem fogja elfelejteni. Az a kép, amelyen Lewis Hamilton és Max Verstappen a verseny után a vállukon viszik, máris állandó helyet kapott az otthonában.
„Már bekereteztem a képet, és biztosan fel fogom akasztani a falra” – meséli Antonelli. „Úgy értem, ki gondolta volna? Nem számítottam rá, hogy így fogom megünnepelni a bajnoki címemet.” Az, hogy éppen két olyan versenyző emelte fel közösen, akik évek óta meghatározó szerepet játszanak a Forma-1-ben, különlegessé tette számára ezt a pillanatot.
Ezért mindenképpen szeretne köszönetet mondani Hamiltonnak és Verstappennek. Hiszen: „Ha visszagondolok a dobogóra, az teljesen őszinte volt. Őszinte volt, és ez a szép benne.” Antonelli érezte, hogy a két versenyző valóban így akarta. „Ez volt az, amit valóban meg akartak tenni. Szóval ez egy nagyon különleges pillanat volt, és mindig hálás leszek nekik ezért.”
Antonelli végül is már gyerekkora óta követi Hamilton karrierjét. Alig tudja felfogni, hogy a brit pilóta most már a 400. Forma-1-es versenyét futja. „Fogalmam sincs, hányadik versenynél tartok. A 44.-nél? 44. Ez őrület. Szóval ő a 400.-at ünnepli, én pedig a 44.-et.”
Hamilton mint inspiráció a saját jövőjéhez
Antonellit nem csupán Hamilton rendkívüli eredményei nyűgözik le. A rekordot tartó világbajnok 41 évesen is még mindig a legmagasabb szinten versenyez – és ugyanazt a vágyat és elszántságot mutatja, mint fiatalabb korában.
„Ez rohadtul menő és nagyon inspiráló is” – mondja Antonelli. Számára Hamilton így példaként szolgál arra, hogy mi lehet lehetséges a saját karrierjében is. „Még csak 20 éves vagyok – remélem, hogy 41 évesen is még mindig itt fogok versenyezni és küzdeni a csúcson.”
Különleges élménynek tartja, hogy most végre olyan versenyzővel szállhat szembe, akinek karrierjét gyerekkora óta követi: „Annyi rekordot döntött meg, és még mindig ezt teszi. Nagyon boldog vagyok, és nagy kiváltságnak tartom, hogy ellene versenyezhetek, és remélem, hogy a jövőben még sok remek párharcunk lesz.”
A tekintet máris újra előre irányul
Minden érzelmesség ellenére Antonelli tisztában van azzal, hogy nem szabad túl sokáig elidőznie az elért eredményeken. Az utolsó versenyek nem válhatnak puszta búcsúturnévá. A Mercedesnek még egy fontos célja van szem előtt: a konstruktőrök világbajnoksága, és Antonelli szeretne hozzájárulni ehhez.
„Mivel a bajnokság már zsebben van, biztosan még jobban élvezni fogom a versenyzést” – magyarázza. Ugyanakkor óva int magát attól, hogy visszavegyen a tempóból: „Csak azért, mert a cím már a zsebünkben van, nem szabad most visszavenni; döntő fontosságú, hogy továbbra is csúcson maradjunk, és ugyanazt az intenzitást mutassuk.”
Bár nyugodtabban szeretne vezetni, de semmiképp sem kevésbé elszántan. „Gondoskodni fogok arról, hogy pontosan ugyanolyan elszántsággal, intenzitással és ugyanolyan éhséggel lépjek pályára – csak éppen egy kicsit nyugodtabban. De azért ne túlzottan!”
A fizikai állapot is szerepet játszik ebben. A mexikói megbetegedése után Antonelli már jobban érzi magát, bár még nem tért vissza száz százalékos formájába. A vasárnap esti ünnepségek nyilvánvalóan hozzájárultak a gyógyulásához: „Azt hiszem, az összes vírus elhagyta a testemet a vasárnap esti ünnepségek után. Eltűntek!”
A megélt események teljes feldolgozására egyébként még egy kicsit várni kell. Antonelli a szezon vége után néhány napot szán arra, hogy nyugodtan átgondolja az elmúlt heteket. Legkésőbb az év végi FIA-gálán várja azt a pillanatot, amikor végleg tudatosul benne, mit is ért el.
Addig is ez a különleges póló valószínűleg emléke marad annak a reggelnek, amikor hirtelen minden egy kicsit valóságosabbnak tűnt.