Site icon Sports of the Day

Carlos Sainz: Miért jelentek a hosszú kanyarok Barcelona pályáján olyan nagy veszélyt a Williams számára?

Esélytelen hazai futam: Carlos Sainz elmagyarázza, miért nem tudott a Williams soha igazán belelendülni a barcelonai futamban, és miért ad okot újra reményre a kanadai verseny

Carlos Sainz hazai versenyén, Barcelonában egy felejthető hétvégét élt át. A Williams pilóta már a kvalifikáción lemaradt – nem saját hibájából, hanem egy sor szerencsétlen körülmény miatt, ahogy később elmagyarázta.

„Egyszerűen pechünk volt a Q1 második futamában” – mondta Sainz. „Franco problémája miatt a boxutcában teljesen kiesett a ritmusunk az outlapon és a pushlapon. Öt-hat autót kellett megelőznöm, rengeteg piszkos levegő volt körülöttem, ami valószínűleg a gumik túlmelegedését is okozta.”

Végül a 18. helyet szerezte meg a rajtrácson, mindössze másfél tizeddel lemaradva a Q1-ben elért 7. helytől. Egy tipikus Q1-lottó, ahol minden apró részlet számít. „Minden apró dolog, ami a Q1-ben rosszul sülhet el, ma velünk történt. Szerencsétlen forgatókönyv volt” – mondta Sainz. „Pedig az autó valójában sokkal jobbnak tűnt.”

Alapvető probléma: aerodinamikai veszteség kanyarokban

A sikertelen időmérő mellett Barcelonában ismét felszínre került a Williams-autó szerkezeti problémája: hosszú kanyarokban jelentősen csökken a leszorítóereje. Sainz elemzésében nyíltan beszél erről a jelenségről, és központi gyengeségként azonosítja.

„Amint kombinált erők hatnak az autóra – vagyis egyszerre kormányozunk és fékezünk –, a leszorítóerő megszűnik” – magyarázza. „Ezért szeretjük a hosszú egyeneseket és a rövid kanyarokat. Minél hosszabb a kanyar, annál több időt tölt az autó alacsony leszorítóerővel.”

Ennek következtében a Williams csak bizonyos pályákon működik jól. Barcelona nem tartozik ezek közé – túl technikás, túl sok hosszú kanyar van, és túl kevés a tehermentesítés az autón. A csapat ugyan javított a problémán az előző évhez képest, „de ez továbbra is a legnagyobb gyengeségünk”.

A verseny korai véget ért – káosz és sérülések miatt

A verseny Sainz számára gyakorlatilag néhány méter után véget ért. A rajtnál több autó ütközött egymással. „Azt hiszem, előttem baleset történt, megpróbáltunk kikerülni, de végül egymásnak ütközöttünk” – mesélte. Ezzel megsérült az első szárnya, és korán be kellett hajtania a boxba.

De ez még nem volt minden: utána a spanyol versenyző az egész futam alatt motor túlmelegedéssel küzdött – különösen akkor, amikor más autók közelében haladt. „Valahányszor két másodpercen belül megközelítettünk egy másik autót, a motor hőmérsékletét kellett szabályoznunk” – mondta Sainz. „Azok a kevés körök, amelyeket tiszta levegőben tudtam megtenni, jó tempóban teltek, de akkor már késő volt.”

A hosszú boxkiállás és a folyamatos hőmérséklet-szabályozás megakadályozta, hogy felzárkózzon. „Egyszerűen olyan nap volt, amikor semmi sem működött” – összegezte Sainz kiábrándultan. A „senki földjén” haladt, valódi esélye nem volt a pontszerzésre.

Előretekintés: remény Kanadára

A frusztráció ellenére a Williams pilóta optimista marad. „Remélem, Kanadában újra a Q3-ban leszünk és pontokat szerezünk” – mondja. A Circuit Gilles Villeneuve pálya sokkal jobban fekszik a Williamsnek – rövid kanyarok, hosszú egyenesek, kevesebb oldalirányú terhelés.

A következő versenyeket tekintve Sainz csak Zandvoortban és Katarban számít hasonlóan nehéz hétvégékre. A többi pálya jobban illik az FW46-hoz. Ugyanakkor felszólítja a csapatot, hogy foglalkozzon az alapvető problémával: „Meg kell értenünk, miért olyan gyenge az autónk ilyen pályákon, és gondoskodnunk kell arról, hogy jövőre ne legyenek ilyen nagy teljesítménybeli ingadozások a jó és rossz pályák között.”

A cél egyértelmű: állandóság a McLaren szintjén. Sainz szerint ugyanis „a McLaren erős Barcelonában, de más pályákon sem igazán gyenge. Pontosan oda kell eljutnunk.”

Exit mobile version