A Yamaha mélyen válságban van, a versenyzők pedig megkongatják a vészharangot – Fabio Quartararo és Alex Rins frusztrációval, tehetetlenséggel és kilátástalansággal küszködik
Az austini nagydíj ismét kíméletlenül megmutatta, milyen mély a Yamaha jelenlegi válsága: Fabio Quartararo és Alex Rins vasárnap az utolsó helyen végzett, a Pramac-os kollégák mögött.
Míg a konkurencia egyre inkább nyerésre áll, a gyári versenyzők nem csak a motorjaikkal küszködnek a még mindig fiatal MotoGP-szezonban, hanem egyre inkább a motivációjukkal is.
Már csütörtökön kiderült, Quartararo mennyire küzd a jelenlegi helyzettel. A 2021-es világbajnok pontosan tudja, hogy mire képes, de a jelenlegi csomag nem teszi lehetővé számára, hogy kiaknázza a benne rejlő lehetőségeket.„
”Nehéz, mert tudom, hogy mire vagyok képes, de sajnos nem tudjuk megmutatni. Az embereknek nem – magamnak nem. Nem igazán vagyok elégedett azzal, amit csinálok” – magyarázta nyíltan a francia. Ennek ellenére igyekszik nyugodt maradni és továbbra is a legjobbját nyújtani, bármennyire is nehéz ez az ilyen hétvégéken, mint a mostani.”
Tanácstalanság uralkodik a Yamahánál
A pénteki edzések után világossá vált, hogy a probléma mélyebbre nyúlik, mint a sebesség. Quartararo szinte aggasztó állandóságot írt le, de negatív értelemben. Mert úgy tűnik, hogy a motoron végrehajtott változtatások, akár a beállításokon, akár a gumikon végzett változtatások kevéssé hatnak.
„Nem számít, hogy milyen gumiköpennyel megyünk, vagy milyen pályán vagyunk, az érzés mindig ugyanaz” – elmélkedett. Ami különösen frusztráló, hogy még a nagyobb beállítási változtatásoknak sincs észrevehető hatása. „Tömegesen változtatunk a motoron, de nem látunk különbséget. Még rosszabbat sem.”
Ez a visszajelzés hiánya rendkívül megnehezíti a fejlesztési munkát. Egyértelmű irány helyett bizonytalanság uralkodik azzal kapcsolatban, hogy a motor miért reagál úgy, ahogyan reagál.
Quartararo: Kísérletek helyett pontok
Megfelelően kijózanító volt Quartararo konklúziója a verseny után. A hétvége nem hozott igazi felismeréseket: „Nem hiszem, hogy egy ilyen futamból sokat lehet kihozni.” A 26 éves versenyző arra használta ki az élmezőnyhöz képest meglévő lemaradást, hogy kísérletezzen a versenyen. „Olyan messze voltunk, hogy ki tudtam próbálni néhány dolgot. De egyértelmű, hogy ez nem működik.”
Különösen riasztó: A francia már most rájött, hogy a dolgok nem fognak egyhamar megváltozni. „Arra számítok, hogy ez egy nagyon hosszú szezon lesz. Jelenleg a csapatnak nincs igazán elképzelése arról, hogyan oldhatnánk meg az összes problémát.”
Reménykedés Jerezben vagy kiábrándulás?
A Quartararo ugyanakkor óva int attól, hogy bármilyen módon is szépítsük a csapaton belüli dolgokat. „Abba kell hagynunk, hogy ennyire összehasonlítgassuk a köridőket. Igen, fél másodperccel gyorsabbak voltunk a kvalifikáción, mint tavaly, míg a többiek egy másodpercet nyertek„ – számol be a Yamaha versenyzője.”
„Szóval a csapatnak is jót fog tenni, hogy az olyan pályákon, mint Jerez és Le Mans, sokkal lassabbak a köridők, mint tavaly. Szerintem a mérnököknek is jó lesz ezt látni„, hogy a problémákat jobban felismerjék.”
Quartararo megváltozott szerepe a csapaton belül is szembetűnő. A francia tudatosan kivonul a fejlesztési munkából. „Már elmondtam nekik, hogy mire van szükségünk. Nem fogom ezt minden alkalommal megismételni” – tisztázza. A felelősség mostantól a mérnökökre hárul.”
Ez egyelőre bizonytalan, hogy mikorra várhatóak a fejlesztések. „Igazi híreim nincsenek, de valami nagy dolognak mindenképpen történnie kell” – tekint előre a következő futamra.”
Teamtársának, Rinsnek is felejthető hétvégéje volt Austinban. A spanyol, aki a Circuit of the Americas-on már többször is sikeres volt a múltban – két győzelmet ünnepelhetett itt -, ezúttal a mezőny hátsó felében találta magát.„
”Kemény hétvége volt. Korábban már nyertünk itt néhányszor, de most rendkívül nehéz irányítani a motort – tapadás, bekanyarodás, minden” – magyarázta a sprint után. Még a kvalifikáción is csak az utolsó rajtkockára volt elég: „100 százalékot adtam, mégis utolsó vagyok.”
Magában a sprintben volt némi előrelépés a bekanyarodási viselkedés tekintetében, de a problémák megmaradtak. Rins beragadt a konkurencia mögé, mielőtt végül bukott: „Jack [Miller] mögött voltam, amíg át nem csúsztam az első keréken.”
A nagydíj után még egyértelműbben fogalmazott. „Régóta nem élveztem már a motort” – mondta a Yamaha versenyzője, aki nem titkolta folyamatos frusztrációját. Ehhez jön még a jövőjével kapcsolatos bizonytalanság: „Nem tudom, hogy jövőre még itt leszek-e. Persze az ilyen eredmények nem segítenek.”