Sokaknak szálka a szemében, hogy a nemzeti bajnokságok a UEFA klubversenyekből származó pénzekkel vannak megerősítve. Az Európai Klubok Szövetsége (UEC) most egy radikális újraelosztási modellt mutat be a helyzet orvoslására.
A klubvilágbajnokság nélkül – ahogyan azt Uli Hoeneß tiszteletbeli elnök néhány hónappal ezelőtt kifejtette – még a Bayern München is veszteséges lett volna 2024/25-ben. De mint tudjuk, az egyik öröme a másik bánata. Mert az is világos, hogy német szemszögből a müncheni klub a kibővített FIFA-rendezvény nélkül is a legmagasabb bevételt érte el a nemzetközi klubversenyekből az elmúlt szezonban, és ezzel tovább erősítette pozícióját a Német Szövetség első számú klubjaként.
Az UEFA magas kifizetései nemcsak a Bundesliga számára jelentenek problémát a bajnoki címért folyó küzdelem szempontjából, hanem szinte minden nemzeti bajnokságban felmerül a verseny egyenlőtlenségeinek megszilárdulása kérdése.
4,4 milliárd euró bevétel – és hogyan osztják el
A közelmúltban Claudius Schäfer, az Európai Ligák Szövetségének (EL) elnöke figyelmeztetett egy „jelentős torzulásra”. Az EL éves közgyűlésén az Európai Klubok Szövetségének (UEC) képviselői bemutattak egy tervet, amelynek célja ennek a fejleménynek a megakadályozása. És ez, mondhatni, főleg a nagy klubok képviselői és azok szövetsége, az EFC (korábban ECA) részéről, a változó érdekellentétek miatt, élükön a Paris Saint-Germain vezérigazgatójával, Nasser Al-Khelaifival, nem fog nagy tetszést aratni.
Az UEC, amely elsősorban a kisebb klubokat, illetve az európai közép- és alsó osztályú bajnokságok klubjait képviseli, alapvető elképzelésként a UEFA klubversenyek díjazásának új elosztási modelljét követeli. A jelenlegi 4,4 milliárd euró bevételből a szervezési költségek (387 millió), a szolidaritási kifizetések (440 millió), a női Bajnokok Ligájának és az Ifjúsági Ligának fizetett összegek (25 millió) és az UEFA részesedése (231 millió) levonása után 3,317 milliárd euró nyeremény marad.
Ebből 27,5 százalék indulási és 37,5 százalék teljesítménybónusz formájában kerül kiosztásra, 35 százalék pedig értékbónusz formájában, amely a nemzeti médiapiac ereje mellett a klubok elmúlt tíz évben elért eredményeit is figyelembe veszi. Hogy ez milyen hatással jár, azt a tavalyi szezon példája jól mutatja: ebben a szezonban mind a VfB Stuttgart, mind az RB Leipzig kiesett a bajnokság csoportkörében, de ezáltal a szászok körülbelül 20 millió euróval többet kerestek, mint a svábok.
79,8-szoros pénzügyi különbségek
És éppen ezt az értéktöbbletet, amely nemzetközi szinten legalábbis elősegíti a viszonyok megszilárdulását, szeretné az UEC eltörölni és másképp elosztani. Ez első lépésként a három UEFA-klubverseny teljes nyereményalapját 3,317 milliárd euróról 3,525 milliárd euróra növelné, mert megszűnnének a szolidaritási kifizetések.
Mivel: az UEC szerint a nevezési díjat teljes egészében a nemzeti bajnokságokba kellene befizetni. 85 százalékát egyenlő arányban osztanák szét az egyes első osztályú klubok között, 15 százalékát pedig a másodosztályú klubok között. Ezenkívül a versenyek között is újraelosztanák a pénzt: A jelenleg a nyereményalap 74 százalékát kitevő Bajnokok Ligája „csak” 50 százalékot kapna, az Európa Liga (17-ről 30 százalékra) és a Konferencia Liga (9-ről 20 százalékra) javára – hogy a kisebb klubok és nemzetek is többet profitálhassanak belőle. Ez sem Münchenben, sem az FC Barcelona vagy az FC Arsenalnál nem fog örömet okozni, és az EFC-nél semmiképpen sem.
Az alapötlet azonban mindenképpen érdemes megvitatásra, mert a számok, amelyeket az UEC szerdán Szófiában mutatott be a bajnokságoknak, riasztóak: Portugália Primeira Ligájában a legnagyobb bevétellel rendelkező klub jelenleg 79,8-szor annyit keres, mint a gazdasági szempontból utolsó. A Ligue 1-ben ez az arány 46,1, az Eredivisie-ben 19,9, a Serie A-ban 8,1, a La Ligában pedig 6,7. A dokumentum szerint az UEC-elosztás legalább valamelyest csökkentené a különbségeket anélkül, hogy tönkretenné a legjobban keresők jó kiindulási helyzetét.
A 2024/25-ös szezonra alkalmazva a tényezők Portugáliában 11,4, Franciaországban 7,7, Hollandiában 5, Olaszországban 4,4 és Spanyolországban 4,2 lennének. A szélsőséges példa Ukrajna: ott a tényező jelenleg 134,8, az UEC-átalakítás 3,2-re csökkentené.
Ezekből a tényezőkből kitűnik, hogy különösen a közepes és kisebb futballbajnokságokban az UEFA-díjak cementálják a versenyt. De természetesen a nagy bajnokságokban is megerősítik a vezető csapatok pole pozícióját. Bár itt is érvényes az az érv, hogy éppen olyan klubok, mint a Bayern, évtizedeken át sportolói és gazdasági téren is megküzdöttek pozíciójukért.
„A versenyek kiszámíthatóvá és unalmassá válnak”
„Európában játszani több ezer futballklub álma. De a pénz koncentrációja a sport csúcsán komoly veszélyt jelent, hogy az UEFA klubversenyei unalmassá és kiszámíthatóvá válnak, mivel évről évre ugyanazok a klubok szerepelnek a későbbi fordulóban” – magyarázza az UEC szóvivője, amely nemrégiben már javaslatot tett egy játékosfejlesztési alap létrehozására. „Mivel az UCC médiajogainak értékesítési folyamata 2027-től hivatalosan is megkezdődött, itt az ideje, hogy újragondoljuk, mit kezdjünk a Bajnokok Ligája és más európai versenyek bevételeivel.”
Az UEC reméli, hogy reformjavaslata, amelyet egy ötéves átmeneti időszak alatt fokozatosan vezetnek be, hogy ne borítsa fel a jelenlegi pénzügyi terveket, megerősíti a nemzeti versenyeket, és ezáltal növekedést eredményez a médiabevételekben. „Kevesebb torzulás a hazai bajnokságokban / egészségesebb viszonyok ? nagyobb izgalom, szorosabb versenyek, jelentősebb selejtezők Európában” – áll a Szófiában bemutatott állásfoglalásban, amely így folytatódik: „Nagyobb érdeklődés a nemzeti bajnokságok iránt ? hosszú távon magasabb média-/kereskedelmi érték, amelyből minden klub profitál, nem csak az európai állandó résztvevők.”
Izgalmasabb bajnokságok több bevételért
Valójában egy izgalmas bajnoki küzdelem előnyös lehet, ezt tapasztalta a Német Labdarúgó-liga a legutóbbi nemzeti médiajogok pályázatán 2024 nyarán. Akkor a Bayer Leverkusen meglepő módon egy szezonra megelőzte az FCB-t annak tizenegy éves bajnoki sorozata után, és a DFL bevételei még a jelentősen visszaeső európai trend ellenére is minimálisan nőttek. Azonban kétséges, hogy az EFC nagy befolyása miatt, amelyet az UEFA-val közös vállalkozásán keresztül gyakorolhat, többséget lehet-e találni az UEC ötletének.
„Hagyjuk, hogy a növekvő polarizáció és a kiszámíthatóság tönkretegye a futball varázsát azok számára, akik szeretik a sportunkat? Vagy van-e ésszerű módja annak, hogy az UEFA klubversenyek bevételeit úgy osszuk el, hogy az erősítse a klubokat, a bajnokságokat, az UEFA-versenyeket és az egész piramist?”
Ez egy retorikai kérdés, amelyet az UEC-nél tesznek fel. A válasz az érdekcsoport szemszögéből: „Az UEC és tagklubjaink úgy vélik, hogy van más megoldás is. És ha az UEFA és partnerei elég bátrak ahhoz, hogy túllépjenek a rövid távú érdekeken és a leghatalmasabb európai klubok politikai nyomásán, amelyek közül sokan aktívan részt vettek a kudarcba fulladt szuperliga-kezdeményezésben, akkor komoly vita várható, amely az egész európai labdarúgásnak jót tehet.”